SZAKMAI ÉS MŰKÖDÉSI TERV
2013. január 1. – 2014. február 28.
"Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha több ember álmodik egyszerre, az a valóság kezdete" (Friedensreich Hundertwasser)
TARTALOM
Az Ördögkatlanról általában
EGYESÜLET
ALAPVETÉS
KULCSSZAVAK
A FESZTIVÁL
Saját színházi előadások
BUSZSZÍNHÁZ
FALUTÚRISTÁK
BÁNYAVAKSÁG
TÉL
VI. Ördögkatlan Fesztivál
DÍSZVENDÉGEK
SZÍNHÁZI PROGRAMOK
TÁRSADALMI FELLELŐSSÉGVÁLLALÁS
MARKETING TERV
melléklet:
EGYÉB MŰVÉSZETI PROGRAMOK
MINŐSÉG – SZEMÉLYESSÉG - EMBERI LÉPTÉK - KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY
AZ ÖRDÖGKATLANRÓL ÁLTALÁBAN
Az Ördögkatlan Egyesület céljai:
minden nyáron megrendezni az Ördögkatlan Összművészeti Fesztivált;
az év egészére kiterjeszteni a működést, és többnyire együttműködésben létrehozni színházi előadásokat.
"Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha több ember álmodik egyszerre, az a valóság kezdete" (Friedensreich Hundertwasser)
TARTALOM
Az Ördögkatlanról általában
EGYESÜLET
ALAPVETÉS
KULCSSZAVAK
A FESZTIVÁL
Saját színházi előadások
BUSZSZÍNHÁZ
FALUTÚRISTÁK
BÁNYAVAKSÁG
TÉL
VI. Ördögkatlan Fesztivál
DÍSZVENDÉGEK
SZÍNHÁZI PROGRAMOK
TÁRSADALMI FELLELŐSSÉGVÁLLALÁS
MARKETING TERV
melléklet:
EGYÉB MŰVÉSZETI PROGRAMOK
MINŐSÉG – SZEMÉLYESSÉG - EMBERI LÉPTÉK - KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY
AZ ÖRDÖGKATLANRÓL ÁLTALÁBAN
Az Ördögkatlan Egyesület céljai:
minden nyáron megrendezni az Ördögkatlan Összművészeti Fesztivált;
az év egészére kiterjeszteni a működést, és többnyire együttműködésben létrehozni színházi előadásokat.
Megvalósítás:
a fesztivált 2008-ban rendeztük meg először, idén nyáron a 6. Ördögkatlanra készülünk.
nem „hivatalosan”, azaz még nem regisztrált előadóművészeti szervezetként már segítettük-támogattuk független színházi csapatok, alkalmi társulatok produkcióinak létrejöttét (KeresztHuzat Társulat, Manna, K2, BuszSzínház), a 2011-es regisztráció óta pedig ugyanezt tesszük immár tudatosan, „hivatalos formába” öntve. 2013-ban számos konkrét produkció és performansz létrejöttében szeretnénk részt venni (Falutúristák, BuszSzínház, Bányavakság, Tél)
ALAPVETÉS
Az Ördögkatlan céljai a következők:
az ország kulturális, művészeti gazdagságát megjelenítsük a régióban;
gazdaságilag-szellemileg-kulturálisan segítsük az adott települések (Nagyharsány és vonzáskörzete) felemelkedését;
turisztikailag vonzóbbá tegyük ezt a vidéket;
megkerülhetetlen művészeti Eseményt hozzunk létre, ahol akár „korszerűtlenül” is, csakis a minőség és az emberség a meghatározó.
megőrizzük összművészeti jellegét, azaz minden művészeti ág nagy hangsúlyt kapjon a komolyzenétől a színházig, a képzőművészettől a rock-koncertig, az irodalomtól a családi programokig, a filmtől a táncig stb.;
megteremtsük és megőrizzük a személyesség, a derű és az emberség középponti szerepét, azaz megtartsuk a jelszót: „legyünk jók öt napig!”;
a befogadó kistelepüléseket aktivizálva, őket bevonva, velük együttműködve meghaladjuk önmagunkat, azaz őket is, magunkat is felemeljük a kultúra és a közösség erejével…
Az Ördögkatlan támogatása:
Az elmúlt évek bizonyítják, hogy egy ilyen művészeti fesztivált állami és egyéb támogatás nélkül lehetetlen megvalósítani.
A sokat emlegetett válság, a valóban nehezedő gazdasági körülmények viszont arra kényszerítik a művészeti fesztiválokat, az Ördögkatlant mindenképpen, hogy – a minőségből nem engedve! – sokkal nagyobb figyelmet fordítson arra, hogy a jegybevétellel biztosítsa a fesztivál anyagi hátterének egyre nagyobb részét! (A 2012-es Ördögkatlan teljes költségvetésének jelentős százalékát a jegybevétel biztosította – ennek jelentősége akkor lenne látható, ha ezt az adatot összehasonlíthatnánk hasonló jellegű fesztiválok jegybevételével…)
KULCSSZAVAK
A fesztivál kulcsszavai: találkozás, innováció, interaktivitás, születés – itt és most. Fontos cél, hogy a délnyugati régió kis falvaiba minőségi, sokszor világszínvonalú kulturális „termékek” jussanak el, az is kisebbfajta csoda, amikor például az amerikai Chris Potter Kisharsányban fújja a szaxofont, a román-angol Alexander Balanescu Palkonyán zenél a Muzsikás együttessel vagy az Észak-Amerikából érkező Lois Viktor a Szoborparkban megszólaltatja hangszerszobrait, majd rákövetkező évben a londoni Tiger Lillies ugyanott zenél, a kisharsányi focipályán pedig minden este a francia Galapiat Circus fantasztikus kortárs cirkusza lép fel, zenél a Quimby, Érdi Tamás, a Szent Efrém Kórus és a Kiscsillag.... De legalább olyan fontos, hogy a fesztiválon történő egyszeri találkozásokból, közös munkálkodásból-alkotásból egyszeri művek, egyszeri kulturális-közösségi események szülessenek. Csak itt és csak most. Ezt szolgálják a workshopok és az általuk megszülető művek. A látogatók aktív tanúi lehetnek ezeknek a folyamatoknak, ötleteik befolyásolhatják ezt a folyamatot, egyúttal megtörténik az, ami talán a legfontosabb, de megtervezhetetlen része az együttlétnek: spontaneitás és személyesség. Nem megközelíthetetlen sztárok repülnek színpadról színpadra, hanem megszólítható, nyitott és kíváncsi emberek töltik együtt az időt akár fellépőként, akár a workshop résztvevőjeként, akár szemlélődő látogatóként. És mintegy „mellékesen” elhangzik egy új kórusmű, megtörténik egy performansz, egy falusi ház falára kerül egy freskó... Különböző műfajok találkozása új műveket, sőt műfajokat teremthet, az egymásra nyitott emberek találkozása pedig azt mutathatja fel, hogy a sokféleség nem bajok és konfliktusok forrása, hanem az emberi világ gazdagságának felmutatása is lehet. És akkor a fesztivál annak bizonyítéka tud lenni, hogy egy-egy ember és egy-egy emberi közösség hogyan tudhatja meghaladni önmagát.
A FESZTIVÁL
…Önkéntelen elmosolyodni és azt észre se venni. Egy napra, öt napra, egy pillanatra meglelni elbitangolt jobbik részünket, és visszavarázsolni ezt a fránya varázstalanított-titoktalanított világot. Angyali mosollyal tekinteni a világra – és éppen az ördögi katlan által. Így lenne jó. Így lesz. Ezért csináljuk. (Bérczes László – Kiss Mónika)
Védnökök:
TÖRŐCSIK MARI
CSEH TAMÁS
A fesztivált 2008-tól évenkénti rendszerességgel, augusztus hónapban rendezzük meg.
A rendezvény helyszíne
Turisztikai régió: Dél- dunántúli
Megye: Baranya Megye
Helyszínek: Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya, Vylyan Pincészet, Szársomlyói Szoborpark.
A Magyar Fesztiválszövetség által minősített fesztivál.
Minősítése: KIVÁLÓ
És hogy miért nevezik ördög szántotta hegynek? Egy szépséges harsányi lány, bizonyos Harka kezének elnyerése érdekében vállalta az ördög a hegy mészkövének egy éjszaka alatti felszántását, de végül is belebukott. A felszántott rész barázdái megmaradtak, sőt, a balkísérlet eredménye lett a monda szerint a siklósi, a beremendi hegy, de még a harkányi fürdő kénes vize is...
2013
SAJÁT SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
A korábbi tapasztalatokat felhasználva immár tudatosan törekszünk arra, hogy művészeti (színházi) tevékenységünket az év egészére kiterjesszük. Saját produkciókat hozunk tehát létre kétféle célból és kétféle módon:
Két állandó csapattal olyan, improvizációkat megengedő, sőt megkövetelő, de
gondosan felépített, stabil szerkezettel bíró produkciók születnek a fesztivál idején.
BUSZSZÍNHÁZ
Ez már komoly hagyományokkal rendelkező színházi őrület, melyet dramaturgiai munka, tervezés, improvizatív rendezés és színészi játék jellemez, s ebben komoly szerepet kapnak a divatos szóval interaktív módszerrel mozgósított nézők is.
A fesztivál öt napján ötféle produkció születik – mindegyik a fesztiválfalvak közt közlekedő Katlanbuszon. Időtartama 50 perc és másfél óra között van, a játék egy része a buszban, illetve a váratlan, meglepetésszerű megállókban vagy a megérkezés után zajlik.
Példák:
a fesztivált 2008-ban rendeztük meg először, idén nyáron a 6. Ördögkatlanra készülünk.
nem „hivatalosan”, azaz még nem regisztrált előadóművészeti szervezetként már segítettük-támogattuk független színházi csapatok, alkalmi társulatok produkcióinak létrejöttét (KeresztHuzat Társulat, Manna, K2, BuszSzínház), a 2011-es regisztráció óta pedig ugyanezt tesszük immár tudatosan, „hivatalos formába” öntve. 2013-ban számos konkrét produkció és performansz létrejöttében szeretnénk részt venni (Falutúristák, BuszSzínház, Bányavakság, Tél)
ALAPVETÉS
Az Ördögkatlan céljai a következők:
az ország kulturális, művészeti gazdagságát megjelenítsük a régióban;
gazdaságilag-szellemileg-kulturálisan segítsük az adott települések (Nagyharsány és vonzáskörzete) felemelkedését;
turisztikailag vonzóbbá tegyük ezt a vidéket;
megkerülhetetlen művészeti Eseményt hozzunk létre, ahol akár „korszerűtlenül” is, csakis a minőség és az emberség a meghatározó.
megőrizzük összművészeti jellegét, azaz minden művészeti ág nagy hangsúlyt kapjon a komolyzenétől a színházig, a képzőművészettől a rock-koncertig, az irodalomtól a családi programokig, a filmtől a táncig stb.;
megteremtsük és megőrizzük a személyesség, a derű és az emberség középponti szerepét, azaz megtartsuk a jelszót: „legyünk jók öt napig!”;
a befogadó kistelepüléseket aktivizálva, őket bevonva, velük együttműködve meghaladjuk önmagunkat, azaz őket is, magunkat is felemeljük a kultúra és a közösség erejével…
Az Ördögkatlan támogatása:
Az elmúlt évek bizonyítják, hogy egy ilyen művészeti fesztivált állami és egyéb támogatás nélkül lehetetlen megvalósítani.
A sokat emlegetett válság, a valóban nehezedő gazdasági körülmények viszont arra kényszerítik a művészeti fesztiválokat, az Ördögkatlant mindenképpen, hogy – a minőségből nem engedve! – sokkal nagyobb figyelmet fordítson arra, hogy a jegybevétellel biztosítsa a fesztivál anyagi hátterének egyre nagyobb részét! (A 2012-es Ördögkatlan teljes költségvetésének jelentős százalékát a jegybevétel biztosította – ennek jelentősége akkor lenne látható, ha ezt az adatot összehasonlíthatnánk hasonló jellegű fesztiválok jegybevételével…)
KULCSSZAVAK
A fesztivál kulcsszavai: találkozás, innováció, interaktivitás, születés – itt és most. Fontos cél, hogy a délnyugati régió kis falvaiba minőségi, sokszor világszínvonalú kulturális „termékek” jussanak el, az is kisebbfajta csoda, amikor például az amerikai Chris Potter Kisharsányban fújja a szaxofont, a román-angol Alexander Balanescu Palkonyán zenél a Muzsikás együttessel vagy az Észak-Amerikából érkező Lois Viktor a Szoborparkban megszólaltatja hangszerszobrait, majd rákövetkező évben a londoni Tiger Lillies ugyanott zenél, a kisharsányi focipályán pedig minden este a francia Galapiat Circus fantasztikus kortárs cirkusza lép fel, zenél a Quimby, Érdi Tamás, a Szent Efrém Kórus és a Kiscsillag.... De legalább olyan fontos, hogy a fesztiválon történő egyszeri találkozásokból, közös munkálkodásból-alkotásból egyszeri művek, egyszeri kulturális-közösségi események szülessenek. Csak itt és csak most. Ezt szolgálják a workshopok és az általuk megszülető művek. A látogatók aktív tanúi lehetnek ezeknek a folyamatoknak, ötleteik befolyásolhatják ezt a folyamatot, egyúttal megtörténik az, ami talán a legfontosabb, de megtervezhetetlen része az együttlétnek: spontaneitás és személyesség. Nem megközelíthetetlen sztárok repülnek színpadról színpadra, hanem megszólítható, nyitott és kíváncsi emberek töltik együtt az időt akár fellépőként, akár a workshop résztvevőjeként, akár szemlélődő látogatóként. És mintegy „mellékesen” elhangzik egy új kórusmű, megtörténik egy performansz, egy falusi ház falára kerül egy freskó... Különböző műfajok találkozása új műveket, sőt műfajokat teremthet, az egymásra nyitott emberek találkozása pedig azt mutathatja fel, hogy a sokféleség nem bajok és konfliktusok forrása, hanem az emberi világ gazdagságának felmutatása is lehet. És akkor a fesztivál annak bizonyítéka tud lenni, hogy egy-egy ember és egy-egy emberi közösség hogyan tudhatja meghaladni önmagát.
A FESZTIVÁL
…Önkéntelen elmosolyodni és azt észre se venni. Egy napra, öt napra, egy pillanatra meglelni elbitangolt jobbik részünket, és visszavarázsolni ezt a fránya varázstalanított-titoktalanított világot. Angyali mosollyal tekinteni a világra – és éppen az ördögi katlan által. Így lenne jó. Így lesz. Ezért csináljuk. (Bérczes László – Kiss Mónika)
Védnökök:
TÖRŐCSIK MARI
CSEH TAMÁS
A fesztivált 2008-tól évenkénti rendszerességgel, augusztus hónapban rendezzük meg.
A rendezvény helyszíne
Turisztikai régió: Dél- dunántúli
Megye: Baranya Megye
Helyszínek: Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya, Vylyan Pincészet, Szársomlyói Szoborpark.
A Magyar Fesztiválszövetség által minősített fesztivál.
Minősítése: KIVÁLÓ
És hogy miért nevezik ördög szántotta hegynek? Egy szépséges harsányi lány, bizonyos Harka kezének elnyerése érdekében vállalta az ördög a hegy mészkövének egy éjszaka alatti felszántását, de végül is belebukott. A felszántott rész barázdái megmaradtak, sőt, a balkísérlet eredménye lett a monda szerint a siklósi, a beremendi hegy, de még a harkányi fürdő kénes vize is...
2013
SAJÁT SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
A korábbi tapasztalatokat felhasználva immár tudatosan törekszünk arra, hogy művészeti (színházi) tevékenységünket az év egészére kiterjesszük. Saját produkciókat hozunk tehát létre kétféle célból és kétféle módon:
Két állandó csapattal olyan, improvizációkat megengedő, sőt megkövetelő, de
gondosan felépített, stabil szerkezettel bíró produkciók születnek a fesztivál idején.
BUSZSZÍNHÁZ
Ez már komoly hagyományokkal rendelkező színházi őrület, melyet dramaturgiai munka, tervezés, improvizatív rendezés és színészi játék jellemez, s ebben komoly szerepet kapnak a divatos szóval interaktív módszerrel mozgósított nézők is.
A fesztivál öt napján ötféle produkció születik – mindegyik a fesztiválfalvak közt közlekedő Katlanbuszon. Időtartama 50 perc és másfél óra között van, a játék egy része a buszban, illetve a váratlan, meglepetésszerű megállókban vagy a megérkezés után zajlik.
Példák:
Törőcsik Mari meglátogatása Palkonyán, amihez a buszon szobrok, versek, kórusművek születnek, és ezeket a mit sem sejtő „díszvendégnek” előadnak a színészek és a busz utasai;
Görögélő szobrok bemutatása a Szoborparkban, kiegészítve a maratoni csatából érkező, helyszínen elhalálozó futóval;
Koncert és táncház a buszon;
Baleset útközben;
Az útbaeső villányi kínai piac revüműsorral egybekötött bemutatása;
Hordótemetés a Vylyan Pincészetben;
Még számos példa idézhető lenne, hiszen az elmúlt négy évben mintegy 20 produkció született.
A BuszSzínház tagjai: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Göttinger Pál, Dömötör Tamás, Szikszai Rémusz, Grisnik Petra, Pál András, Thuróczy Szabolcs, Kovács Krisztián…
FALUTURISTÁK
A BuszSzínház „ihletésére” néhány vállalkozó kedvű pécsi színész (Kiss Mónika, az Ördögkatlan társigazgatója ötletére) a Zsolnay Negyedben elindította a Gyárturisták című színházi projektet. A kötött és szabad szövegekre-játékokra épülő színházi idegenvezetés óriási siker lett. Ezért ugyanezzel a csapattal (Köles Ferenc, Matta Lóránt, Várnagy Kinga, Ottlik Ádám, alias Etus néni) 2013 nyarán elindul a Faluturisták társulata. A fő cél az, hogy jól felépített performansz keretében idegenvezetést tartsanak a Katlan három falujában, és a látogatók szórakoztató és kalandos, előre sokszor kiszámíthatatlan formában megismerjék a helyi nevezetességeket és persze a lakókat. Ilyen értelemben nevezetesség a kisharsányi kocsma, a nagyharsányi református templom, Brigi boltja, a palkonyai Czifra Terasz, a kisharsányi templom orgonája és Kanász Imre fantasztikus falumúzeuma a Quimbys Kiss Tibor falfestményeivel együtt…
A fesztiválon kívül, attól függetlenül, együttműködésben létrehozott színházi előadások
Ennek a tervnek is vannak előzményei: 2009-ben és 2010-ben a KeresztHuzat Társulat (Pál András, Takács Géza, Szabó Vera, Urbán Tibor, Miklós Melánia…) hozott létre előadásokat az Ördögkatlannal együttműködve (Örkény-egypercesek, Szép Ernő-novellák), majd 2012-ben megszületett A helység kalapácsa. Utóbbi premierje egyben a fesztivál megnyitója is volt: a szövegváltozatot Hársing Hilda, a zenéket Ferenczi György írta, a rendező Szabó Máté volt. Az együttműködő partner a kaposvári Csiky Gergely Színház. A szabadtéri bemutatót követően a kaposvári színház műsorán szerepelt az előadás. Együttműködő partnerre azért van szükség, mert az Ördögkatlan nem rendelkezik állandó játszóhellyel, illetve a megszületett előadások Pécsett, Kaposvárott és Budapesten jóval rendszeresebben játszhatók, mint a Katlan kicsi falvaiban.
TERVEK A 2013/2014-ES ÉVADRA
Ördögkatlan-Kaposvári Csiky Gergely Színház-Pécsi Nemzeti Színház
SZÉKELY CSABA
BÁNYAVAKSÁG (tragikomédia)
INCE, ötvenes férfi SZULA LÁSZLÓ
IRINGÓ, a húga NYÁRI SZILVIA
IZABELLA, a lánya GRISNIK PETRA
FLORIN, rendőr URBÁN TIBOR
IZSÁK, szomszéd KÖLES FERENC
RENDEZŐ BÉRCZES LÁSZLÓ
DÍSZLET/JELMEZTERVEZŐ CZIEGLER BALÁZS
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA KISS MÓNIKA
Bemutatók:
Kaposvár: 2013. november 15.
Pécs: 2013. november 18.
Ördögkatlan: 2014. augusztus
a rendező
1988 - Az első személyes történés még a nyolcvanas évek végéhez köthető: egy hideg télen Kommandón töltöttem néhány napot. Ez egy nehezen megközelíthető hegyi falu Kovászna megyében. Sose feledem azt a világvégi elhagyatottságot, amivel ott találkoztam.
2004 - Amikor 2004-ben először készültem Martin McDonagh Vaknyugat című darabjára (ez akkor nem valósult meg), ez az emlék jött elő újra és újra. Erdélyi élmény, ami egy ír darabra készülve előbújt az emlékek közül.
2011 - Immár közelítünk a Bányavaksághoz: 2011 nyarán a POSZT-on találkoztam Székely Csabával és első darabjával, a Bányavirággal. Egyszerre ugrott be a kommandói emlék és McDonagh darabja – nem véletlenül. A Marosvásárhelyen élő Székely Csaba McDonaghot tekinti példának-mintának, és a Vaknyugatot elolvasva annak kelet-európai változatát írta meg a Bányavakságban.
2012 - A kaposvári Csiky Gergely Színház stúdiójában megrendeztem Martin McDonagh Vaknyugat című darabját.
2013 - Vaknyugat után Vakkelet! Megrendeztem a Vaknyugatot – de nem hagyott nyugodni a hasonló, ám mégiscsak ismerősebb világot idéző „kistestvér”, a kortárs magyar drámairodalom új tehetségének, Székely Csabának szövege: vajon sikerül-e érvényesen megszólaltatni azt a szöveget, érvényesen megjeleníteni azt a világot, ami a leírt előzmények után kézre esik, szinte kínálja magát, hiszen benne élünk.
Ördögkatlan - Magyar Színház - Kaposvári Csiky Gergely Színház
Jon Fosse
TÉL
Nő Mészáros Sára
Férfi Őze Áron
Rendező: Bérczes László
Díszlet- és jelmeztervező: Cziegler Balázs
A rendező munkatársa: Kiss Mónika
Bemutatók:
Kaposvár: 2014. február
Magyar Színház: 2014. március
Ördögkatlan: 2014. augusztus
a rendező
(Nem megfejteni, hanem felmutatni a titkot…)
A Tél rendezője, e sorok írója, B.L., azóta álmodozik Fosse valamely drámájának színre állításáról, mióta legelőször találkozott a norvég szerző egyik művével (Őszi álom). Alkotóként az apró részletekkel szöszölő, piszmogó munka vonzza, rendezéseiben soha nem a „felmutatni”, hanem a „megtalálni és elrejteni” vágya vezérli. Azt szeretné, ha a felszín látszólagos közömbössége mögött a mikrovilág végtelen gazdagságát fedezhetné fel a figyelmes néző. Az a naiv hit vezérli, hogy miközben számos nyilvánvaló jel mutat arra, hogy a kultúra perifériára kerül, és a harsányságot és primitivitást követelő igénytelenség tarolja a „piacot”, ezenközben létrejönnek az igényesség, a figyelmesség, a befelé figyelés szigetei, ahol éppen a hétköznapjainkból hiányzó szemérmes személyesség a főszereplő. Ez a hit vezeti őt Fosséhez.
VI. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL
Összművészeti Fesztivál
2013. július 30 – augusztus 3.
Az alábbiakban a tervezett, részletes programról szólunk. Ez egyfelől tervezet, azaz a később megszülető költségvetés függvényében valósul meg, másfelől nem tartalmaz minden egyes programot – felesleges lenne a várhatóan megvalósuló 350-400 programot itt részletesen leírni.
Kiemelten kezeljük a színházat, a többi művészeti programot egy mellékeltben ismertetjük.
DÍSZVENDÉGEK
Az Ördögkatlan rangját bizonyítja, hogy az alább felsorolt alkotók elfogadták meghívásunkat.
Bukta Imre - képzőművész
„Bukta Imre művészete a másik Magyarországról szól. Arról a bizonyosságról, amit a föld szaga jelent. A vetésről és az aratásról. A teremtés, az élet, az Isten-keresés roppant kihívásáról. A hagyomány erejéről, a hétköznapokról – az egyszerű emberek keserveiről és örömeiről.” (Gulyás Gábor)
Ljudmila Ulickaja - író
Korunk legnépszerűbb, egyben legjelentősebb orosz írónője. Csehov szoknyában, szokták mondani róla. Ő maga így vall: „Mondtak már rám mindent, az újrealistától az újszentimentalistáig. A kategóriák sosem fontosak. A lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt. (…) Nem a közösségi életre vonatkozó lózungoktól jó a világ, hanem a személyestől. Az egyéni jóságtól, erkölcsösségtől, tisztességtől. A közösségi ember felelőtlen, a magánember viszont felelősséggel viseltetik az iránt, amit csinál. Ez ilyen egyszerű.”
Nagy József – koreográfus, táncos
1986-ban alapította meg Párizsban a JEL Színház nevű, tagjait tekintve nemzetközi mozgásszínházat. Az elmúlt több mint húsz évben számos díjnyertes előadást hozott létre, s nemzetközi hírű koreográfussá vált. 1995-től az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ igazgatója, 2006-ban az Avignon-i Fesztivál művészeti igazgatója, és ugyanebben az évben megkapta az Európai Bizottság által alapított Európai Színházi Díjat. Jelenleg a Trafó igazgatója.
SZÍNHÁZ
Miközben hangsúlyozzuk, hogy összművészeti fesztiválról van szó, melyben a komolyzenétől a filmig, az irodalomtól a képzőművészetig, a rock-koncertektől a workshopokig, világzenétől a kortárs táncig minden műfaj képviselteti magát, nem tagadhatjuk le, hogy az Ördögkatlan Fesztivál középpontjában a színház áll. Köszönhető ez a két fő szervező (Bérczes László és Kiss Mónika) elfogultságának, valamint annak a szándéknak, hogy a személyesség, a találkozás legyen a fesztivál „lelke” – márpedig ennek korunkban, a 21. század személytelen világában éppen a színház tud leginkább eleget tenni.
S az elmúlt öt év tapasztalatai szerint a Katlanlakók is fokozottan igénylik ezt a fajta személyességet a fesztivál alatt: az ingyenesen osztott színházi sorszámokért gyakran már reggel 7 órakor letelepednek a legelszántabbak információs pontjaink elé, hogy még véletlenül se maradjanak le egy-egy előadásról. (A sorszámosztás 10 órakor kezdődik...)
Hogy milyen szerepet játszik az Ördögkatlan életében a színház, azt jól példázza a tény: 2012-ben az öt nap során összesen 52 (!) színházi előadás valósult meg. A Pintér Béla és Társulatának előadásaitól (Szutyok; Kaisers Tv, Ungarn) Hegedűs D. Géza Pestiséig, a Nézőművészeti Kft. Vakságától az Bárka Színház East Balkánjáig és elmaradhatatlan Mulatságáig, a Kaposvári Csiky Gergely Színház és az Ördögkatlan közös bemutatójától a A helység kalapácsától a Kassai Thália Színház Nagyidai cigányok című produkciójáig... És közben a Katlan nagy „találmánya”, a BuszSzínház is naponta többször lepte meg a katlanfalvak közt utazókat.
Görögélő szobrok bemutatása a Szoborparkban, kiegészítve a maratoni csatából érkező, helyszínen elhalálozó futóval;
Koncert és táncház a buszon;
Baleset útközben;
Az útbaeső villányi kínai piac revüműsorral egybekötött bemutatása;
Hordótemetés a Vylyan Pincészetben;
Még számos példa idézhető lenne, hiszen az elmúlt négy évben mintegy 20 produkció született.
A BuszSzínház tagjai: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Göttinger Pál, Dömötör Tamás, Szikszai Rémusz, Grisnik Petra, Pál András, Thuróczy Szabolcs, Kovács Krisztián…
FALUTURISTÁK
A BuszSzínház „ihletésére” néhány vállalkozó kedvű pécsi színész (Kiss Mónika, az Ördögkatlan társigazgatója ötletére) a Zsolnay Negyedben elindította a Gyárturisták című színházi projektet. A kötött és szabad szövegekre-játékokra épülő színházi idegenvezetés óriási siker lett. Ezért ugyanezzel a csapattal (Köles Ferenc, Matta Lóránt, Várnagy Kinga, Ottlik Ádám, alias Etus néni) 2013 nyarán elindul a Faluturisták társulata. A fő cél az, hogy jól felépített performansz keretében idegenvezetést tartsanak a Katlan három falujában, és a látogatók szórakoztató és kalandos, előre sokszor kiszámíthatatlan formában megismerjék a helyi nevezetességeket és persze a lakókat. Ilyen értelemben nevezetesség a kisharsányi kocsma, a nagyharsányi református templom, Brigi boltja, a palkonyai Czifra Terasz, a kisharsányi templom orgonája és Kanász Imre fantasztikus falumúzeuma a Quimbys Kiss Tibor falfestményeivel együtt…
A fesztiválon kívül, attól függetlenül, együttműködésben létrehozott színházi előadások
Ennek a tervnek is vannak előzményei: 2009-ben és 2010-ben a KeresztHuzat Társulat (Pál András, Takács Géza, Szabó Vera, Urbán Tibor, Miklós Melánia…) hozott létre előadásokat az Ördögkatlannal együttműködve (Örkény-egypercesek, Szép Ernő-novellák), majd 2012-ben megszületett A helység kalapácsa. Utóbbi premierje egyben a fesztivál megnyitója is volt: a szövegváltozatot Hársing Hilda, a zenéket Ferenczi György írta, a rendező Szabó Máté volt. Az együttműködő partner a kaposvári Csiky Gergely Színház. A szabadtéri bemutatót követően a kaposvári színház műsorán szerepelt az előadás. Együttműködő partnerre azért van szükség, mert az Ördögkatlan nem rendelkezik állandó játszóhellyel, illetve a megszületett előadások Pécsett, Kaposvárott és Budapesten jóval rendszeresebben játszhatók, mint a Katlan kicsi falvaiban.
TERVEK A 2013/2014-ES ÉVADRA
Ördögkatlan-Kaposvári Csiky Gergely Színház-Pécsi Nemzeti Színház
SZÉKELY CSABA
BÁNYAVAKSÁG (tragikomédia)
INCE, ötvenes férfi SZULA LÁSZLÓ
IRINGÓ, a húga NYÁRI SZILVIA
IZABELLA, a lánya GRISNIK PETRA
FLORIN, rendőr URBÁN TIBOR
IZSÁK, szomszéd KÖLES FERENC
RENDEZŐ BÉRCZES LÁSZLÓ
DÍSZLET/JELMEZTERVEZŐ CZIEGLER BALÁZS
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA KISS MÓNIKA
Bemutatók:
Kaposvár: 2013. november 15.
Pécs: 2013. november 18.
Ördögkatlan: 2014. augusztus
a rendező
1988 - Az első személyes történés még a nyolcvanas évek végéhez köthető: egy hideg télen Kommandón töltöttem néhány napot. Ez egy nehezen megközelíthető hegyi falu Kovászna megyében. Sose feledem azt a világvégi elhagyatottságot, amivel ott találkoztam.
2004 - Amikor 2004-ben először készültem Martin McDonagh Vaknyugat című darabjára (ez akkor nem valósult meg), ez az emlék jött elő újra és újra. Erdélyi élmény, ami egy ír darabra készülve előbújt az emlékek közül.
2011 - Immár közelítünk a Bányavaksághoz: 2011 nyarán a POSZT-on találkoztam Székely Csabával és első darabjával, a Bányavirággal. Egyszerre ugrott be a kommandói emlék és McDonagh darabja – nem véletlenül. A Marosvásárhelyen élő Székely Csaba McDonaghot tekinti példának-mintának, és a Vaknyugatot elolvasva annak kelet-európai változatát írta meg a Bányavakságban.
2012 - A kaposvári Csiky Gergely Színház stúdiójában megrendeztem Martin McDonagh Vaknyugat című darabját.
2013 - Vaknyugat után Vakkelet! Megrendeztem a Vaknyugatot – de nem hagyott nyugodni a hasonló, ám mégiscsak ismerősebb világot idéző „kistestvér”, a kortárs magyar drámairodalom új tehetségének, Székely Csabának szövege: vajon sikerül-e érvényesen megszólaltatni azt a szöveget, érvényesen megjeleníteni azt a világot, ami a leírt előzmények után kézre esik, szinte kínálja magát, hiszen benne élünk.
Ördögkatlan - Magyar Színház - Kaposvári Csiky Gergely Színház
Jon Fosse
TÉL
Nő Mészáros Sára
Férfi Őze Áron
Rendező: Bérczes László
Díszlet- és jelmeztervező: Cziegler Balázs
A rendező munkatársa: Kiss Mónika
Bemutatók:
Kaposvár: 2014. február
Magyar Színház: 2014. március
Ördögkatlan: 2014. augusztus
a rendező
(Nem megfejteni, hanem felmutatni a titkot…)
A Tél rendezője, e sorok írója, B.L., azóta álmodozik Fosse valamely drámájának színre állításáról, mióta legelőször találkozott a norvég szerző egyik művével (Őszi álom). Alkotóként az apró részletekkel szöszölő, piszmogó munka vonzza, rendezéseiben soha nem a „felmutatni”, hanem a „megtalálni és elrejteni” vágya vezérli. Azt szeretné, ha a felszín látszólagos közömbössége mögött a mikrovilág végtelen gazdagságát fedezhetné fel a figyelmes néző. Az a naiv hit vezérli, hogy miközben számos nyilvánvaló jel mutat arra, hogy a kultúra perifériára kerül, és a harsányságot és primitivitást követelő igénytelenség tarolja a „piacot”, ezenközben létrejönnek az igényesség, a figyelmesség, a befelé figyelés szigetei, ahol éppen a hétköznapjainkból hiányzó szemérmes személyesség a főszereplő. Ez a hit vezeti őt Fosséhez.
VI. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL
Összművészeti Fesztivál
2013. július 30 – augusztus 3.
Az alábbiakban a tervezett, részletes programról szólunk. Ez egyfelől tervezet, azaz a később megszülető költségvetés függvényében valósul meg, másfelől nem tartalmaz minden egyes programot – felesleges lenne a várhatóan megvalósuló 350-400 programot itt részletesen leírni.
Kiemelten kezeljük a színházat, a többi művészeti programot egy mellékeltben ismertetjük.
DÍSZVENDÉGEK
Az Ördögkatlan rangját bizonyítja, hogy az alább felsorolt alkotók elfogadták meghívásunkat.
Bukta Imre - képzőművész
„Bukta Imre művészete a másik Magyarországról szól. Arról a bizonyosságról, amit a föld szaga jelent. A vetésről és az aratásról. A teremtés, az élet, az Isten-keresés roppant kihívásáról. A hagyomány erejéről, a hétköznapokról – az egyszerű emberek keserveiről és örömeiről.” (Gulyás Gábor)
Ljudmila Ulickaja - író
Korunk legnépszerűbb, egyben legjelentősebb orosz írónője. Csehov szoknyában, szokták mondani róla. Ő maga így vall: „Mondtak már rám mindent, az újrealistától az újszentimentalistáig. A kategóriák sosem fontosak. A lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt. (…) Nem a közösségi életre vonatkozó lózungoktól jó a világ, hanem a személyestől. Az egyéni jóságtól, erkölcsösségtől, tisztességtől. A közösségi ember felelőtlen, a magánember viszont felelősséggel viseltetik az iránt, amit csinál. Ez ilyen egyszerű.”
Nagy József – koreográfus, táncos
1986-ban alapította meg Párizsban a JEL Színház nevű, tagjait tekintve nemzetközi mozgásszínházat. Az elmúlt több mint húsz évben számos díjnyertes előadást hozott létre, s nemzetközi hírű koreográfussá vált. 1995-től az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ igazgatója, 2006-ban az Avignon-i Fesztivál művészeti igazgatója, és ugyanebben az évben megkapta az Európai Bizottság által alapított Európai Színházi Díjat. Jelenleg a Trafó igazgatója.
SZÍNHÁZ
Miközben hangsúlyozzuk, hogy összművészeti fesztiválról van szó, melyben a komolyzenétől a filmig, az irodalomtól a képzőművészetig, a rock-koncertektől a workshopokig, világzenétől a kortárs táncig minden műfaj képviselteti magát, nem tagadhatjuk le, hogy az Ördögkatlan Fesztivál középpontjában a színház áll. Köszönhető ez a két fő szervező (Bérczes László és Kiss Mónika) elfogultságának, valamint annak a szándéknak, hogy a személyesség, a találkozás legyen a fesztivál „lelke” – márpedig ennek korunkban, a 21. század személytelen világában éppen a színház tud leginkább eleget tenni.
S az elmúlt öt év tapasztalatai szerint a Katlanlakók is fokozottan igénylik ezt a fajta személyességet a fesztivál alatt: az ingyenesen osztott színházi sorszámokért gyakran már reggel 7 órakor letelepednek a legelszántabbak információs pontjaink elé, hogy még véletlenül se maradjanak le egy-egy előadásról. (A sorszámosztás 10 órakor kezdődik...)
Hogy milyen szerepet játszik az Ördögkatlan életében a színház, azt jól példázza a tény: 2012-ben az öt nap során összesen 52 (!) színházi előadás valósult meg. A Pintér Béla és Társulatának előadásaitól (Szutyok; Kaisers Tv, Ungarn) Hegedűs D. Géza Pestiséig, a Nézőművészeti Kft. Vakságától az Bárka Színház East Balkánjáig és elmaradhatatlan Mulatságáig, a Kaposvári Csiky Gergely Színház és az Ördögkatlan közös bemutatójától a A helység kalapácsától a Kassai Thália Színház Nagyidai cigányok című produkciójáig... És közben a Katlan nagy „találmánya”, a BuszSzínház is naponta többször lepte meg a katlanfalvak közt utazókat.
Bárka Színház: A harmadik hullám
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
Ron Jones egy átlagos történelemtanár volt. Diákjai egy egyszerűnek tűnő kérdést tettek fel neki. Hogy lehetséges, hogy az átlagos németek a második világháborút követően azt állították: nem tudtak a tömegmészárlásokról? Jones egy kéthetesre tervezett kísérletbe kezdett… Írta: Tasnádi István - Rendező: Vidovszky György, Főbb szerepekben: Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Varga Anikó…
Nézőművészeti Kft.: Ady / Petőfi
Helyszín: Palkonyai faluház
Rendező: Scherer Péter, Alkotók: Gyulay Eszter, Katona László, Kovács Krisztián
Temesvári Csiky Gergely Állami Színház: Parasztopera
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
A sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik. Egy nap, egy esküvő története, mely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó, komikus és tragikus. Tragikomikus. - Szikszai Rémusz, rendező
Író: Pintér Béla
Rendező: Szikszai Rémusz
Szereplők: Kiss Attila, Tokai Andrea, Balázs Attila, Lőricz Rita, Tasnádi-Sáhy Noémi, Éder Enikő, Kocsárdi Levente, Aszalos Géza, Molnos András Csaba, Mátyás Zsolt Imre.
FÜGE – HOPPart – TÁP – Budapest Bár bemutatja:
Békeffy István - Szenes Iván - Fényes Szabolcs: Szerencsés flótás (kortárs operett)
Helyszín: Kisharsányi sportpálya (szabadtéri színpad)
Az 1955-ös Szerencsés flótás egy ötvenes-hatvanas évekbeli reményteli világot jelenít meg. A cselekmény egy fodrászatban és a Csalogány nevű budai étteremben játszódik. A hangulatos életképekkel teli történetet a kor legnépszerűbb zenéi színesítik.
Rendező: Vajdai Vilmos, Főbb szerepekben: Fekete Ernő, Ujlaki Dénes, Németh Juci, Kollár-Klemencz László, Keresztes Tamás, Behumi Dóri, Pálos Hanna, Ökrös Károly, Farkas Róbert, Farkas Mihály, Farkas Richard, Kisvári Ferenc
Jel Színház: Woyzeck, avagy a szédület karcolata
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Rennes-ben, Franciaországban. Az előadás 1998-ban a belgrádi BITEF Fesztiválon elnyerte a közönségdíjat. Moszkvában Aranymaszk díjjal jutalmazták a 2002-es év legjobb külföldi előadásaként.
Rendező-koreográfus: Nagy József, Előadók: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Kalmár Ákos, Nagy József, Varga Henrietta
A Rózsavölgyi Szalon bemutatja: Polcz Alaine: Asszony a fronton
Helyszín: Palkonyai faluház
Polcz Alaine regénye alapján a szövegkönyvet írta: Bognár Endre és Dicső Dániel / Szereplők: Béres Ilona, Lazók Mátyás
A Thália Színház, a Füge Produkció, és a Jászai Mari Színház közös előadása:
Ljudmila Ulickaja: Rövid
Helyszín: Palkonyai faluház
A Rövid azoknak szól, akik nagyon tudnak/akarnak szeretni, akik nem tanulnak meg szeretni; akik bizonytalanok, de vágynak a bizonyosságra; akik képesek őszintének lenni, akik elfogadják a sorsukat; akik a választott útról nem térnek le…
Rendező: Hidvégi Nóra, Szereplők: Györgyi Anna, Horváth Erika, Bartsch Kata, Bognár Bence
Bóbita Bábszínház: Tökmag Tom és Hórihorgas Tom
Helyszín: Palkonyai „Malompark” színpad
FELNŐTTEKNEK SZÓLÓ ELŐADÁS! - morbid humorral fűszerezett "amerikai álom" egy felvonásban bábokkal és sok zenével, 14 éven felülieknek. Félhomály, diszkrét zene, egy bár a nyitás előtti percekben…
Írta: Pavel Šrut, Pavel Vašiček / Rendezte: Sramó Gábor / Játsszák: Matta Lóránt, Boglári Tamás, Papp Melinda, Bogárdi Aliz, valamint a Bóbita Zenekar: Komlóczi Zoltán, Imre Gábor, Etlinger Mihály
Kaposvári Csiky Gergely Színház: Cigánytábor az égbe megy – zenés ballada
Helyszín: Kisharsányi sportpálya (szabadtéri színpad)
Színpadra alkalmazta és rendezte: Szőcs Artur / Főbb szerepekbenk: Sarádi Zsolt m.v., Gyuricza István, Czene Zsófia, Szula László, Csapó Virág, Tóth Eleonóra, valamint:
a Söndörgő Együttes és a Somogy Táncegyüttes tagjai
A Szkéné Színház a Tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti kft. bemutatja:
Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé (Gengszterek)
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
Játszódik az ukrán-osztrák határon, a mindenkori napjainkban.
Rendező: Göttinger Pál
Szereplők: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián Horváth Lajos Ottó
Katona József Színház: A mi osztályunk
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. Rendező: Máté Gábor, Szereplők: Haumann Péter, Ujlaki Dénes, Szacsvay László, Takátsy Péter, Dénes Viktor eh., Bán János, Rajkai Zoltán, Pálos Hanna eh., Bodnár Erika, Pelsőczy Réka
Bárka Színház: Mulatság – 300. előadás!
Helyszín: Nagyharsány, „Narancsliget” színpad
Mulatságnak márpedig lennie kell. A három legény elindul a bálba, hiszen, úgy hallották, mulatság lesz. Öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág és az eseményhez párosuló izgalom. Csakhogy a bálterem zárva. Betörik, de a terem viszont üres. S jön a kérdés: akkor most mi lesz? Mit kell tenni, hogy muzsika legyen? Hogy mulatság legyen? Hogy igazi legyen. Ez a kérdés. Egy életen át.
Író: Slavomir Mrozek / Rendező: Bérczes László / Szereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szikszai Rémusz
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, AKTIVITÁS
Bár a fesztivál három apró baranyai településen valósul meg, hatóköre mégis országosnak mondható, hisz az elkészült reprezentatív turisztikai statisztikánk szerint mintegy 35-40.000 látogatónk 70%-a nem Baranyából, hanem az ország legkülönbözőbb pontjaiból érkezik Kisharsányba, Nagyharsányba és Palkonyára.
A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságainak vizsgálatakor fontos kiemelni az attrakciók koncentrációját: a kistérség területnagyságához viszonyítva nagy számban találhatóak itt természeti és kulturális értékek. A régió kulturális kínálata általában nem karakterisztikus, az események és "fesztiválok" általában a helyi közösségeket célzó többségében hagyományőrző események, a kortárs művészetek és művészek alulreprezentáltak. Ezért célunk egy olyan Fesztivál megteremtése, „meghonosítása” volt, mely a meglévő természeti, építészeti, művészeti értékekre is építve friss, innovatív szemlélettel újrapozícionálja a régiót, s mint ahogyan a Káli medence esetében a Művészetek Völgye Fesztivál tette azt a helyi településekkel a falusi- és a borturizmus mellett a minőségi kultúrafogyasztók zarándokhelyévé, célpontjává váljon.
Nagyon fontos szempontnak tekintjük, hogy a helyiek ne csak „eltűrjék”, hanem szeressék, támogassák is a fesztivál. Ezt több dolog is megsegítette, megsegíti:
- a helyi hagyományok, természeti- és épített örökség bemutatása a fesztivál keretin belül erősíti a lakosság helyi identitását, „büszkeségét”
- a programterv kialakításakor törekszünk a helyiek kulturális igényeit is kielégíteni. Az év többi napján komolyzenei, képzőművészeti és főleg színházi programmal nem találkozhatnak a helyiek, hacsak nem utaznak be Pécsre.
- építünk a helyiek „munkaerejére”: évről-évre közel 150 helyi önkéntes segíti munkánkat az 5 nap alatt: kiállításőrként, forgalomirányítóként, szakácsként, információs munkatársként..stb. Mivel a legtöbbjük „visszatérő” munkatársaink, legtöbbjüket már névről ismerjük, egy csapatot alkotnak velünk. Ahogyan a fesztivál egészénél, itt is a személyesség az elsődleges „koncepció”, elv.
GAZDÁLKODÁSI SZEMPONTOK
Az Ördögkatlan Fesztivál Egyesület kiemelten törekszik az önfenntartásra: rendszeres pénzügyi támogatást kapunk a Fesztivál helyszínéül szolgáló falvaktól (ez tavaly 1.4 millió forint volt, és idén is ennyire számíthatunk), és a szponzoraink számát is évről-évre gyarapítjuk. Tavaly többek között szponzoraink voltak: Magyar Turizmus Zrt., Francia Intézet, Pécsi Szalon Sör, BAT Dohánygyár, Halker Mirelit Kft., Siófoki Siómente Kft., Vylyan Pincészet. – reményeink szerint idén is számíthatunk partnereink támogatására.
A befogadható Tao támogatást az Egyesületünk minden évben 100%-ig kihasználja, erre irányuló lépések már a 2013. évben is történtek. Egyesületünk minden évben újabb és újabb pályázati forrásokat és partnereket keres a Fesztivál megvalósítására, idén a Lengyel Intézet, az Olasz Intézet, a Mezőgazdasági Minisztérium lehetnek új partnereink.
MARKETING KONCEPCIÓ (alternatív, költséghatékony megoldások)
A fesztivál méretéhez és lehetőségeihez mérten, ahhoz alkalmazkodva kell a marketing-költségvetésről is gondolkodnunk. Maga a fesztivál is kisebb volumenű, mint például a Sziget Fesztivál, és bár országos rendezvényről beszélünk (sőt: határon túlról is érkeznek fesztiválozók), a pr-marketing tevékenységünket alaposan át kell gondolnunk, mert kis költségvetéssel dolgozunk. Mivel nem engedhetünk meg magunknak óriásplakátokat vagy mozgóhirdetéseket például villamosokon, sem megvásárolt rádióreklámokat országos szinten sugárzó adóknál, ezért a sajtótevékenységünket igyekszünk erősíteni, valamint sokat segítenek önkéntesek is a promócióban.
A sajtótevékenységünket – mivel a fesztivál 2012-ben már az ötödik születésnapját ünnepelte – segítette, hogy a média képviselői – mind helyi (Pécs városa és Baranya megye), mind országos szinten – már ismerték a fesztivál minőségi kínálatát, és teret engedtek egy-egy a fellépő művészekkel készült interjúnak, valamint elfogadták meghívásunkat helyszíni tudósításra. Mivel minden művészeti ágból nagyon igényes szűrővel merít a fesztivál programja, ezért több olyan weboldallal vagy fórummal is érintkezünk, amelyek egy-egy művészeti ágra specializálódtak, ugyanígy az összművészeti kulturális ajánlóportálokkal is jó kapcsolatot tartunk fenn, amik több műfajjal is foglalkoznak. Mi igényes és érdekes témát ajánlunk, önkéntes csapatunk jó tollú íróemberekből áll.
Igyekszünk kiaknázni a közösségi média és az internet adta lehetőségeket, hogy elérjük az érdeklődőket, és folyamatosan tájékoztassuk őket már jóval a fesztiválszezon kezdete előtt. Hírlevelünk heti rendszerességgel jelentkezik.
Diákok folytatják nálunk gyakorlatukat, és segítenek a promóciós anyagok összeállításában (például mozgókép és média témakörre specializálódott hallgatók készítenek filmes anyagot a fesztivál ideje alatt). A fesztivál teret ad az ifjú tehetségeknek a kibontakozásra, kreativitásuk fejlesztésére és az együttműködés élményének megtapasztalására: sokszor az Ördökatlan keretén belül találkoznak különböző területekhez, művészeti ágakhoz kapcsolódó alkotók, és ismerkednek meg új formákkal, lehetőségekkel – teszik mindezt úgy, hogy önkéntesként járulnak hozzá a fesztivál promóciós anyagainak elkészítéséhez.
Mivel számottevő nyilvánosságot kap a fesztivál, ezért ahogyan szponzorainknak, támogatóinknak, úgy médiapartnereinknek is megjelenéseket tudunk biztosítani a reklámidő fejében.
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
Ron Jones egy átlagos történelemtanár volt. Diákjai egy egyszerűnek tűnő kérdést tettek fel neki. Hogy lehetséges, hogy az átlagos németek a második világháborút követően azt állították: nem tudtak a tömegmészárlásokról? Jones egy kéthetesre tervezett kísérletbe kezdett… Írta: Tasnádi István - Rendező: Vidovszky György, Főbb szerepekben: Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Varga Anikó…
Nézőművészeti Kft.: Ady / Petőfi
Helyszín: Palkonyai faluház
Rendező: Scherer Péter, Alkotók: Gyulay Eszter, Katona László, Kovács Krisztián
Temesvári Csiky Gergely Állami Színház: Parasztopera
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
A sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik. Egy nap, egy esküvő története, mely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó, komikus és tragikus. Tragikomikus. - Szikszai Rémusz, rendező
Író: Pintér Béla
Rendező: Szikszai Rémusz
Szereplők: Kiss Attila, Tokai Andrea, Balázs Attila, Lőricz Rita, Tasnádi-Sáhy Noémi, Éder Enikő, Kocsárdi Levente, Aszalos Géza, Molnos András Csaba, Mátyás Zsolt Imre.
FÜGE – HOPPart – TÁP – Budapest Bár bemutatja:
Békeffy István - Szenes Iván - Fényes Szabolcs: Szerencsés flótás (kortárs operett)
Helyszín: Kisharsányi sportpálya (szabadtéri színpad)
Az 1955-ös Szerencsés flótás egy ötvenes-hatvanas évekbeli reményteli világot jelenít meg. A cselekmény egy fodrászatban és a Csalogány nevű budai étteremben játszódik. A hangulatos életképekkel teli történetet a kor legnépszerűbb zenéi színesítik.
Rendező: Vajdai Vilmos, Főbb szerepekben: Fekete Ernő, Ujlaki Dénes, Németh Juci, Kollár-Klemencz László, Keresztes Tamás, Behumi Dóri, Pálos Hanna, Ökrös Károly, Farkas Róbert, Farkas Mihály, Farkas Richard, Kisvári Ferenc
Jel Színház: Woyzeck, avagy a szédület karcolata
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Rennes-ben, Franciaországban. Az előadás 1998-ban a belgrádi BITEF Fesztiválon elnyerte a közönségdíjat. Moszkvában Aranymaszk díjjal jutalmazták a 2002-es év legjobb külföldi előadásaként.
Rendező-koreográfus: Nagy József, Előadók: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Kalmár Ákos, Nagy József, Varga Henrietta
A Rózsavölgyi Szalon bemutatja: Polcz Alaine: Asszony a fronton
Helyszín: Palkonyai faluház
Polcz Alaine regénye alapján a szövegkönyvet írta: Bognár Endre és Dicső Dániel / Szereplők: Béres Ilona, Lazók Mátyás
A Thália Színház, a Füge Produkció, és a Jászai Mari Színház közös előadása:
Ljudmila Ulickaja: Rövid
Helyszín: Palkonyai faluház
A Rövid azoknak szól, akik nagyon tudnak/akarnak szeretni, akik nem tanulnak meg szeretni; akik bizonytalanok, de vágynak a bizonyosságra; akik képesek őszintének lenni, akik elfogadják a sorsukat; akik a választott útról nem térnek le…
Rendező: Hidvégi Nóra, Szereplők: Györgyi Anna, Horváth Erika, Bartsch Kata, Bognár Bence
Bóbita Bábszínház: Tökmag Tom és Hórihorgas Tom
Helyszín: Palkonyai „Malompark” színpad
FELNŐTTEKNEK SZÓLÓ ELŐADÁS! - morbid humorral fűszerezett "amerikai álom" egy felvonásban bábokkal és sok zenével, 14 éven felülieknek. Félhomály, diszkrét zene, egy bár a nyitás előtti percekben…
Írta: Pavel Šrut, Pavel Vašiček / Rendezte: Sramó Gábor / Játsszák: Matta Lóránt, Boglári Tamás, Papp Melinda, Bogárdi Aliz, valamint a Bóbita Zenekar: Komlóczi Zoltán, Imre Gábor, Etlinger Mihály
Kaposvári Csiky Gergely Színház: Cigánytábor az égbe megy – zenés ballada
Helyszín: Kisharsányi sportpálya (szabadtéri színpad)
Színpadra alkalmazta és rendezte: Szőcs Artur / Főbb szerepekbenk: Sarádi Zsolt m.v., Gyuricza István, Czene Zsófia, Szula László, Csapó Virág, Tóth Eleonóra, valamint:
a Söndörgő Együttes és a Somogy Táncegyüttes tagjai
A Szkéné Színház a Tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti kft. bemutatja:
Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé (Gengszterek)
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
Játszódik az ukrán-osztrák határon, a mindenkori napjainkban.
Rendező: Göttinger Pál
Szereplők: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián Horváth Lajos Ottó
Katona József Színház: A mi osztályunk
Helyszín: Nagyharsányi tornaterem
A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. Rendező: Máté Gábor, Szereplők: Haumann Péter, Ujlaki Dénes, Szacsvay László, Takátsy Péter, Dénes Viktor eh., Bán János, Rajkai Zoltán, Pálos Hanna eh., Bodnár Erika, Pelsőczy Réka
Bárka Színház: Mulatság – 300. előadás!
Helyszín: Nagyharsány, „Narancsliget” színpad
Mulatságnak márpedig lennie kell. A három legény elindul a bálba, hiszen, úgy hallották, mulatság lesz. Öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág és az eseményhez párosuló izgalom. Csakhogy a bálterem zárva. Betörik, de a terem viszont üres. S jön a kérdés: akkor most mi lesz? Mit kell tenni, hogy muzsika legyen? Hogy mulatság legyen? Hogy igazi legyen. Ez a kérdés. Egy életen át.
Író: Slavomir Mrozek / Rendező: Bérczes László / Szereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szikszai Rémusz
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, AKTIVITÁS
Bár a fesztivál három apró baranyai településen valósul meg, hatóköre mégis országosnak mondható, hisz az elkészült reprezentatív turisztikai statisztikánk szerint mintegy 35-40.000 látogatónk 70%-a nem Baranyából, hanem az ország legkülönbözőbb pontjaiból érkezik Kisharsányba, Nagyharsányba és Palkonyára.
A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságainak vizsgálatakor fontos kiemelni az attrakciók koncentrációját: a kistérség területnagyságához viszonyítva nagy számban találhatóak itt természeti és kulturális értékek. A régió kulturális kínálata általában nem karakterisztikus, az események és "fesztiválok" általában a helyi közösségeket célzó többségében hagyományőrző események, a kortárs művészetek és művészek alulreprezentáltak. Ezért célunk egy olyan Fesztivál megteremtése, „meghonosítása” volt, mely a meglévő természeti, építészeti, művészeti értékekre is építve friss, innovatív szemlélettel újrapozícionálja a régiót, s mint ahogyan a Káli medence esetében a Művészetek Völgye Fesztivál tette azt a helyi településekkel a falusi- és a borturizmus mellett a minőségi kultúrafogyasztók zarándokhelyévé, célpontjává váljon.
Nagyon fontos szempontnak tekintjük, hogy a helyiek ne csak „eltűrjék”, hanem szeressék, támogassák is a fesztivál. Ezt több dolog is megsegítette, megsegíti:
- a helyi hagyományok, természeti- és épített örökség bemutatása a fesztivál keretin belül erősíti a lakosság helyi identitását, „büszkeségét”
- a programterv kialakításakor törekszünk a helyiek kulturális igényeit is kielégíteni. Az év többi napján komolyzenei, képzőművészeti és főleg színházi programmal nem találkozhatnak a helyiek, hacsak nem utaznak be Pécsre.
- építünk a helyiek „munkaerejére”: évről-évre közel 150 helyi önkéntes segíti munkánkat az 5 nap alatt: kiállításőrként, forgalomirányítóként, szakácsként, információs munkatársként..stb. Mivel a legtöbbjük „visszatérő” munkatársaink, legtöbbjüket már névről ismerjük, egy csapatot alkotnak velünk. Ahogyan a fesztivál egészénél, itt is a személyesség az elsődleges „koncepció”, elv.
GAZDÁLKODÁSI SZEMPONTOK
Az Ördögkatlan Fesztivál Egyesület kiemelten törekszik az önfenntartásra: rendszeres pénzügyi támogatást kapunk a Fesztivál helyszínéül szolgáló falvaktól (ez tavaly 1.4 millió forint volt, és idén is ennyire számíthatunk), és a szponzoraink számát is évről-évre gyarapítjuk. Tavaly többek között szponzoraink voltak: Magyar Turizmus Zrt., Francia Intézet, Pécsi Szalon Sör, BAT Dohánygyár, Halker Mirelit Kft., Siófoki Siómente Kft., Vylyan Pincészet. – reményeink szerint idén is számíthatunk partnereink támogatására.
A befogadható Tao támogatást az Egyesületünk minden évben 100%-ig kihasználja, erre irányuló lépések már a 2013. évben is történtek. Egyesületünk minden évben újabb és újabb pályázati forrásokat és partnereket keres a Fesztivál megvalósítására, idén a Lengyel Intézet, az Olasz Intézet, a Mezőgazdasági Minisztérium lehetnek új partnereink.
MARKETING KONCEPCIÓ (alternatív, költséghatékony megoldások)
A fesztivál méretéhez és lehetőségeihez mérten, ahhoz alkalmazkodva kell a marketing-költségvetésről is gondolkodnunk. Maga a fesztivál is kisebb volumenű, mint például a Sziget Fesztivál, és bár országos rendezvényről beszélünk (sőt: határon túlról is érkeznek fesztiválozók), a pr-marketing tevékenységünket alaposan át kell gondolnunk, mert kis költségvetéssel dolgozunk. Mivel nem engedhetünk meg magunknak óriásplakátokat vagy mozgóhirdetéseket például villamosokon, sem megvásárolt rádióreklámokat országos szinten sugárzó adóknál, ezért a sajtótevékenységünket igyekszünk erősíteni, valamint sokat segítenek önkéntesek is a promócióban.
A sajtótevékenységünket – mivel a fesztivál 2012-ben már az ötödik születésnapját ünnepelte – segítette, hogy a média képviselői – mind helyi (Pécs városa és Baranya megye), mind országos szinten – már ismerték a fesztivál minőségi kínálatát, és teret engedtek egy-egy a fellépő művészekkel készült interjúnak, valamint elfogadták meghívásunkat helyszíni tudósításra. Mivel minden művészeti ágból nagyon igényes szűrővel merít a fesztivál programja, ezért több olyan weboldallal vagy fórummal is érintkezünk, amelyek egy-egy művészeti ágra specializálódtak, ugyanígy az összművészeti kulturális ajánlóportálokkal is jó kapcsolatot tartunk fenn, amik több műfajjal is foglalkoznak. Mi igényes és érdekes témát ajánlunk, önkéntes csapatunk jó tollú íróemberekből áll.
Igyekszünk kiaknázni a közösségi média és az internet adta lehetőségeket, hogy elérjük az érdeklődőket, és folyamatosan tájékoztassuk őket már jóval a fesztiválszezon kezdete előtt. Hírlevelünk heti rendszerességgel jelentkezik.
Diákok folytatják nálunk gyakorlatukat, és segítenek a promóciós anyagok összeállításában (például mozgókép és média témakörre specializálódott hallgatók készítenek filmes anyagot a fesztivál ideje alatt). A fesztivál teret ad az ifjú tehetségeknek a kibontakozásra, kreativitásuk fejlesztésére és az együttműködés élményének megtapasztalására: sokszor az Ördökatlan keretén belül találkoznak különböző területekhez, művészeti ágakhoz kapcsolódó alkotók, és ismerkednek meg új formákkal, lehetőségekkel – teszik mindezt úgy, hogy önkéntesként járulnak hozzá a fesztivál promóciós anyagainak elkészítéséhez.
Mivel számottevő nyilvánosságot kap a fesztivál, ezért ahogyan szponzorainknak, támogatóinknak, úgy médiapartnereinknek is megjelenéseket tudunk biztosítani a reklámidő fejében.