ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

A Shakespeare-rejtély nyomában William Shakespeare személye és élete idestova 150 éve sokak számára kérdéseket vet fel. Vannak, akik az iskolázottságát hiányolják, mások a hiányzó kéziratokat, vagy éppen a külföldi utazásokat. Van, aki szerint nem ismerhette a királyi udvar életét. és vannak, akik a fennmaradt aláírásai alapján kételkednek. És van valaki, aki ezekkel a szempontokkal nem foglalkozik. Kizárólag a művek eredeti, legelső kiadásait bújta éveken át. Nem használt modern segédeszközöket, nem kreált betű-táblázatokat, amelyek valamilyen rendben kiadnak egy szót, vagy egy nevet. Csak azokat az "eszközöket" hívta segítségül, amelyeket már 400 éve is bárki használhatott: az eszét, a logikáját, némi humorérzéket - és egy nagyítót. Szerencse Istenasszony már magától állt mellé… A vizsgálódás során olyan információkat talált a művek eredeti kiadásaiban, amelyek alapján joggal tehette fel a kérdést: tényleg William Shakespeare írta a neki tulajdonított műveket? Sz...

Új természetírások (Magvető, 2015) Talán ilyen szelíd és töprengő ember lett volna Szindbád, ha érett férfikorba ér. Ilyen, mint ennek a szinte regénnyé összeálló novellaciklusnak a hőse, Toszka. Aki csak figyel, él, szeret, próbál egyenes és tisztességes lenni, hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok, mégis ellenállhatatlan derű és pimaszság árad belőle. Olyan sok odaadás és életigenlés van benne, hogy muszáj vele menni. Úgy kell látni a világot, ahogy ő. Az eddig dalszerzőként, frontemberként és filmesként ismert Kollár-Klemencz László lírai alteregója. Vérbő, mégis alázatos, dallamos, mégis pontos próza ez. Talán azért férnek meg benne egymás mellett a dolgok, mert a főhős tanyán él, a természet közelében, tudja, hogy a halál az élet része, látja, milyen egyszerűen szép dolog a vágy, az elmúlás, a hűség. És Toszka mindenre rácsodálkozik, gyönyörködik a létben, hogy milyen sokfélék vagyunk, és mennyi mindent tudunk akarni. Toszka különös figurákkal találkozik, nehéz, mai sorsoka...

A Katlanban Csokonai és egy kortárs író A csurgói Csokonai Református Gimnázium és a Jelenkor a házigazdája annak az irodalmi beszélgetés-sorozatnak, mely egy iskolai programból nőtte ki (és föl) magát a Katlanig, egészen pontosan a Vylyan-teraszig. „Az asztalnál Csokonai és egy kortárs író” elnevezésű, egy éven át tartó programból az Ördögkatlanig utazik az asztal, utazik rengeteg ananász (vajon melyik Csokonai-vers miatt?), utaznak a lelkes csurgói refis diákok és a résztvevők közül három(-négy). Vendégünk lesz Darvasi László  író, Kemény István költő és a Keresztury Tibor – Víg Mihály páros, hozzák a magukét: szöveget, muzsikát, ki mit, a csurgói diákok pedig hozzák magukkal névadójukat, kedvenc szerzőjüket: Csokonai Vitéz Mihályt. Lesz itt minden: versek (verspincérek, komoly kínálattal),  dalok (főleg zongorára /Szabadi András/ és gitárokra /Lukács Ádám és alkalmi zenekara/ - 21. századi polbeat),  régi szavak és új szavak (csak meg tudjuk különböztetn...

Az irodalmi és művészeti kánon, a közoktatásban szereplő törzsanyag és a felnövekvő generációk közötti távolság egyre növekszik. A János vitéz, a Kincskereső kisködmön, A kőszívű ember fiai és sok más mű olyan tapasztalatokkal, világrenddel, társadalmi berendezkedéssel szembesít, és olyan nyelvi állapotot rögzít, amely mindinkább hozzáférhetetlenné teszi a bennük megfogalmazott nézeteket, értékeket. Van-e lehetőség arra, hogy a közvetítési módok, eszközök, módszertanok révén átmentsünk valami a nemzeti kultúrának ezekből a példáiból? A kortárs irodalom, művészet megismertetése milyen mértékben legyen jelen a közoktatásban? A Bölcsész Irodalmi Udvar augusztus 6-i beszélgetése azt a kérdést járja körül, hogy az irodalomtanításban, művészetoktatásban milyen módon és mértékben „vethetők” be az új média eszközei, a közösségi oldalak, az interaktív feldolgozási módok. Mi lenne a kívánatos arány és sorrend a klasszikus és a kortárs műalkotások oktatásában? A beszélgetés résztvevői: Csob...

Shakespeare szövegei, írásai a mai napig aktuálisak, mai napig foglalkoztatják az irodalom és művészet kedvelőit. Sokan, sokféleképpen feldolgozták sorait, drámáit a művészetben. A zenében szinte azonnal gyökeret is vertek ezek a gondolatok, már a szinte kortárs szerzők is erőszeretettel alkalmaztak Shakespeare-sorokat. A zeneszerzők sora nagyon hosszú, a romantika korának majd minden jelentős alkotója foglalkozott Shakespeare-művek megzenésítésével. Estünkön olyan dalok, operarészletek csendülnek fel, amelyek szintén Shakespeare művekből vett szövegekre születtek, vagy egyes drámákat alapul véve, új librettóval, de témájában megőrizve a költő művének mondanivalóját. Így hallhatjuk, miként értelmezte újra a muzsikában Shakespeare-t Purcell, Haydn, Rossini, Verdi, Wolf és Roger Quilter. Nemes-Horváth Orsolya korábban bölcsész hallgató, később zeneművész- és tanári pályára lépett, és Dargó Szilvia zongoratanár, aki zongora szakon végzett a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, mindketten...

Shakespeare Hamletje sokféle rendezésben, értelmezésben, szerepfelfogásban folyamatosan jelen van a magyar színpadokon. A közelmúltban Zsótér Sándornak a Színművészeti Egyetem színészosztályával megrendezett előadása, Bagossy Lászlónak az Örkény Színház Társulatával színre vitt produkciója mellett idén áprilisban a PTE Janus Egyetemi Színháza (JESZ) is műsorra tűzte Shakespeare klasszikusát, Tóth András Ernő rendezésében.  A beszélgetésben érintjük a Shakespeare drámájában felsejlő egyetemi vonatkozásokat, az egyetem jelentőségét Shakespeare korában, és azt, hogy a mai egyetemista színjátszók – a JESZ produkcióban a Hamletet megformáló Zakariás Máté, és a Horatio szerepében fellépő Ágoston Gáspár – számára mit jelent saját egyetemista létük és az egyetemet nem végzett Shakespeare, valamint az ő egyetemista hőseinek a kapcsolata. A beszélgetés résztvevői: Oroszlán Anikó színháztörténész (PTE), Ágoston Gáspár (JESZ) és Zakariás Máté (JESZ) Moderátor: P. Müller Péter színháztörtén...

Méhes Károly Mindig ez a Kitkat! (Scolar, 2013) című könyvében Kitkat nem csoki, hanem iskoláskorú kislány, aki szeleburdi kíváncsisággal tekint a világra. Figyeli aktuális életének mindenféle szereplőjét, legyen az a tanár néni az iskolából, apa kávéfogyasztási szokásai és az ehhez szükséges kiegészítők harca, vagy épp kedvenc állatai: a tyúkok és kakasok. A tizenegy mesét tartalmazó kötetben Kitkat nemcsak főszereplő: egy-egy történet erejéig háttérbe vonul, és csupán kiegészítője a kalandoknak, afféle cinkostárs, aki közreadja a titkos vagy egészen triviális tudást. Kitkat meséiből megtudhatjuk, milyen is az a százlábú kakas, miért jó rossznak lenni, miért jó jónak lenni, és az is kiderül, hogy melyik az a rémmese, ami a csárdában végződik. A vicces, mégis tanulságos történetekben Kitkat életének főbb szereplői vonulnak fel: beszélő állatkák, incselkedő tárgyak, óvodás és iskolás pajtások, a húsvéti nyuszi, a mikulás, no meg a szülők és a nagyszülők.Majdnem igaz mesék egy kislányr...

Miként zajlott és zajlik a magyar holokauszt okozta társadalmi, közösségi, családi, egyéni traumák feldolgozása az elmúlt évtizedek során? Milyen emlékezetpolitikai irányok, lelki stratégiák rajzolódnak ki? Milyen szerepet játszottak a feldolgozásban a művészeti alkotások, így Kertész Imre Sorstalanság regénye, Spiró György Szappanopera drámája, Jeles András Senkiföldje filmje? Hogyan jelenik meg mindez a képzőművészetben, az emlékhelyek kialakításában? A Bölcsész Irodalmi Udvar augusztus 5-i beszélgetése során a magyar holokauszt máig ható következményeivel való szembenézést illetve annak elhárítását vizsgáljuk. A beszélgetés résztvevői: Kisantal Tamás irodalmár (PTE), Lénárd Kata pszichológus (PTE), Tímár Katalin művészettörténész (PTE) Moderátor: P. Müller Péter színháztörténész (PTE) A kép forrása: http://moly.hu/konyvek/kertesz-imre-sorstalansag

Mi történt a két világháború közötti magyar politikában és kultúrában, ami a holokauszthoz vezetett Mit adtak a magyar kultúrának, művészeti-, szellemi-, sportéletnek a holokauszt későbbi áldozatai? Milyen értékek vesztek el jóvátehetetlenül a holokausztban? Radnóti Miklós, Szerb Antal, Rejtő Jenő, Petschauer Attila és sorstársaik végzete a vészkorszak irracionalitásának és embertelenségének máig ható emblémája. A Bölcsész Irodalmi Udvar augusztus 5-i beszélgetése során a magyar holokausztban végrehajtott pusztítás következményeit különböző nézőpontok fókuszába helyezzük. Célunk az, hogy feltárjuk azokat a társadalmi, politikai viszonyokat, amelyek hatalmas és jóvátehetetlen öncsonkítást idéztek elő a magyar kultúrában. A beszélgetés résztvevői: Nagy Mariann történész (PTE), Nyáry Krisztián irodalmár, szerkesztő (Magvető Kiadó), Neichl Nóra irodalmár (PTE) Moderátor: P. Müller Péter színháztörténész (PTE)

A Kritikai szalon 2013 őszén, a Jelenkor folyóirat égisze alatt indult pécsi beszélgetéssorozat. Célja, hogy valódi dialógust teremtsen ismertebb és pályakezdő kritikusok, irodalmárok között, valamint az, hogy minden, a kortárs irodalom iránt érdeklődő felé elérhetővé és nyitottabbá tegye az irodalomkritikát. Az alkalmakon két tapasztaltabb és két fiatalabb irodalmár beszélget egy-egy nemrégiben megjelent szépirodalmi műről. A havonta megrendezett kerekasztal-beszélgetéseken eddig Tóth Krisztina, Borbély Szilárd, Tompa Andrea, Esterházy Péter és Verena Rossbacher új regényei, valamint Térey János és Takács Zsuzsa tavaly megjelent verseskötetei kerültek terítékre, hol egyetértést, hol élesebb kritikai vitát, de minden esetben – a közönség részvételével is – termékeny irodalomértelmezői beszélgetést gerjesztve. A tavalyi sikerük után ismét két kötet kerül bemutatásra és boncolgatásra: Aug. 5. Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (2015, Magvető)  Vilmos Eszter (moderátor,...