ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

– a bácskai túlélő – Írta: Szerbhorváth György Jelmez: Pesitz Mónika Videó: Baráth Attila Játssza és rendezte: Csernik Árpád A vajdasági Szerbhorváth György szövege, ami a Szabadkai Népszínház válságos félévében „tiltólistán” volt – annál nagyobb sikerrel csakazértis játszotta Csernik Árpád. Ha otthon, a Jadran Színpadon nem lehetett, vitte mindenhová, ahol voltak olyan bátrak, hogy fogadták. Akkoriban jelentkezett be az Ördögkatlan is, hogy ezzel is kifejezze szolidaritását a parkolópályára rakott Szabadkai Népszínházzal. Azóta rendeződött a társulat helyzete, és Csernik túlélő kabaréja visszakerült a Jadranra. De a mi meghívásunk továbbra is érvényes: nem dacból vagy hősködésből, hanem mert frenetikus, nagyszerű előadás. Például arról, hogy noha a rendszerek egyfolytában változnak, de a lényeg errefelé valahogy nem akar változni: mindig ugyanabba a folyóba lépünk, de ennek nemigen örülhetünk. „Szörvájvöl? Nevezhetnénk show-műsornak is, de ez nem szokás, ha az ember épp a m...

Sötétek vagyunk, mi, emberek. Mármint súlyos, mély, fájdalmas erők lakoznak egy ember lelkében. Sokszor jut eszembe, hogy vajon mitől van az, amit már Karinthy is feszegetett a Barabbás című novellájában, miszerint az emberek ugyan egyenként mind azt kiabálják, hogy Jézus, ám a tömeg hangja mégis Barabbásra áll össze. Hogy szomszéd, ne érts félre, nem rátok gondoltam, vannak persze rendes románok (szerbek/szlovákok/horvátok/zsidók/cigányok) is. Mitől tud eljutni egy társadalom, benne az egyén odáig, hogy pusztán csak azért, mert ők nem olyanok, mint mi (amúgy meg, miért, mi milyenek vagyunk? Persze, tudom, mindig jobbak...), hogy minden nyomorunknak ők az okozói, likvidáljon, hogy hagyjon likvidálni maga mellől egy népcsoportot? Igen, tudjuk, legtöbbször elég egy szikra, hogy évszázados etnikai feszültségek robbanjanak, kiszabaduljon az állat. És a többség vigyék, csak vigyék őket, mindenről ők tehetnek, nekünk sokkal jobb lesz nélkülük-szemlélete vajon mikortól, mely ponton, hány embe...

A 2014-es POSZT egyik versenyelőadása, a Katona és a Szabadkai Népszínház koprodukciójában készült Vörös augusztus 7-én lesz látható az Ördögkatlanon. Ennek kapcsán adott rövid interjút Pálfi Ervin, a szabadkai társulat színésze. A szöveg a szinhaz.hu oldalán jelent meg.

Budapesti Katona József Színház - Szabadkai Népszínház Magyar Társulata  A 2014-es POSZT egyik versenyelőadását a Katlan is beválogatta!  1941-ben Hitler arra kéri a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé a német csapatok átvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felé. Ellenkező esetben lerohanják Magyarországot. Teleki a helyzet kiúttalansága miatt öngyilkos lesz, Horthy pedig engedélyt ad az átvonulásra. Magyarország szembe kerül a nyugat-európai hatalmakkal. Horvátország kiválását követően (merthogy ezáltal megszűnt az örökbarátsági szerződést aláíró Jugoszlávia) a magyar hadsereg is bevonul a jugoszláv területekre, s 1942 elején sor kerül a számos helyi áldozattal járó újvidéki razziára ("hideg napok")... ...majd 1944-ben ennek a megtorlására. A jugoszláv kommunista partizánalakulatok győzelmi mámorban indítják meg bosszúhadjáratukat. A védtelen magyar lakosság kollektív bűnösnek tekintendő. Fasisztának. Korra és nemre való tekintet nélkü...

A co-production of Katona József Theatre and the Hungarian Company of the National Theatre in Subotica. The competing play from the 2014 POSZT made it to the selection of the Katlan. In 1941 Hitler requires the Hungarian Government to let the german troops pass through the country and in exchange Hungary’s demand on yugoslavian land will be recognised. Otherwise they occupy the country. Teleki commits suicide to avoid the bleak conflict and Horthy authorizes the march. Hungary takes side against the western empires. After Croatia claims independence (which breaks the ’eternal friendship’ treaty and Yugoslavia ceases to exist as a state) the hungarian troops also occupy yugoslavian territories and the spring of 1942 brings a razzia, that takes numerous victims (the so called ’cold days’)… …and in 1944 a retaliation. The yugoslavian communist partisans have their revenge in victorius ecstasy. The defenseless hungarian population is collectively found guilty. Of fascism. Regardless of th...

Volt egyszer egy színházépület, még a 19. század közepén építették Szabadkán. Aztán történt vele ezmegaz, de azért ott állt majd’ másfél évszázadig, mígnem jó évtizeddel ezelőtt azt találták ki, újat építenek. Meghagyták a híres oszlopsort, és földig rombolták a régi épületet. És elkezdtek építeni egy betonborzadályt. Hogy aztán 2011-ben félbehagyják. Se előre, se hátra. Szabadka főterén ott díszeleg egy jelképes maradvány – a két társulat pedig (a magyar és a szerb) egy Jadrannak nevezett, színházcsinálásra alig alkalmas helyen együtt nyomorog. Próbálni pedig egy csipkegyárnak csúfolt városszéli patkánylyukba járnak. A négy fotográfus (Szilágyi Nándor, Baráth Attila, Hajdú Tamás, Kovács Attila) szomorú képein mindezek dokumentálása látható Nagyharsányban. (Szubjektív megjegyzés: mindezek ellenére nagyszerű magyar társulat állt ott össze az elmúlt években – úgy tűnik, az is szétveretik a jövőben. Árva társulat, árva játszó-téren. Az épületet sikerült szétverni – felépíteni nem. ...

1937 Groves-Ross: Boldog vagy-e, asszony? Cserépfalvi kiadó, Budapest „Beszélünk a férjes asszony testi és szekszuális, valamint kedélyi alkalmazkodásairól, nehézségeiről és lehetőségeiről. Egyesítve a tudományt a gyakorlati szempontokkal, a könyv rávezet arra az útra, amely mielőtt boldogságot ígér a házaséletben.” „Lélektanilag szólva, azt a lányt, aki ügyes az udvarlásban, a prostituált típusnak lehet mondani, azt pedig, aki csak a házasságban tündöklik, a Madonna-típusnak.” „… egy feleség, akinek anyáskodó természete jóval erősebb, mint a párosodási szükséglete, tönkreteheti a házaséletét azzal, hogy inkább anya, mint feleség.” 1955 Kézikönyv nőknek 1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit Háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: Készítse el a vacsorát időben. Már reggel vagy akár előző este tervezze meg, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről és a ked...

Irodalmi kávéház a Vylyan teraszon! A kArc egy kellemes, szórakoztató, és tartalmas irodalmi kávéház azoknak, akik olvasnak, azoknak, akik írnak, és mindazoknak, akiket ez érdekel. A kArc ötletgazdája Kalmár Zsuzsa (az est állandó házigazdája) és Brestyánszki Boros Rozália . A kArc nélkülözhetetlen eleme a zene, ebben elsősorban ifj. Kucsera Géza és Pálfi Ervin van segítségünkre. És a továbbiak során mindenkire számítunk, akinek kedve támad kArcolni! :) Várunk, mert kArcolni érdmemes! Az esten fellépnek: Kalmár Zsuzsa, Kovács Nemes Andor, Pámer Csilla, Pálfi Ervin, ifj. Kucsera Géza, Miroslav Jovancic, Sánta Zoltán, Tóth Imre, Kucsera Veréb Györgyi, Pesitz Mónika, G. Erdélyi Hermina Ady Endre, Domonkos István, József Attila, Radnóti és Weöres Sándor versei - zenében elmondva.