ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

'Csúcson a kánikula. A katlan mindent megtesz az enyhítéséért: vizet és jeget osztanak, párakapuk mindenfele. Távolról érkezett barátnőim Villányra is kíváncsiak, képesek a tűző napon ismerkedni vele délben, mielőtt Palkonyára utazunk, ami a kedvencük lesz'.... Az Ördögkatlan Fesztivál 5. napi beszámolóját olvashatják. Gilbert Edit jelenti.... A Cifra udvar a csángókkal meg a Nóra porta, a vasútállomás, a falu rendezettsége és fekvése. A hely, a táj. Igaz, hogy csak én vagyok hajlandó odatelepedni a Hárságyi Rosé Kisszínpad 3 négyzetméternyi árnyékába meghallgatni a talányos című „Oknyomozó beszélgetés”-t, de megéri: izgalmas diskurzus folyik a korrupció elleni fellépésről. Miután felkerülnek riportjaik az atlatszo.hu-ra, s ha nem is indul eljárás az ellen, akit lelepleztek (a következő kormányban lehet olyankor bízni, mondják a bátor újságírók), a gyakorlat azt mutatja, hogy a korrupciót elkövető leendő munkaadójának, gyerekeinek (fb!) s az utókornak a szemét azért nem ker...

ezekbe kapaszkodhatunk, közli végül Keresztury Tibor, aki a Vylyanon saját műveiből olvas fel (Víg Mihály kerékpárbalesete miatt csak felvételről kíséri). Világvége-hangulatok zendülnek meg ezen az optimista fesztiválon: látleletek köz- és magánállapotainkról, rasszizmusról, igénytelenségről, lepusztultságról – de a fenti hungarikumokban még bízhatunk. Aztán ugyanott folytatódik a Budapest–Vidék-fejezettel Bérczes Tibor beszélgetés-sorozata – ezennel Gyáni Gábor a másik fél. A nagyváros alakulása hallatlanul izgalmas. Új aspektusok, érdekes adatok kerül elő a centralizáció-decentralizáció pulzálásában kiépülő fővárosról, a hozzá való ambivalens viszonyról az egymást követő ideológiák felől. Bérczes Tibor egyre jobban kérdez, pontos kérdéseivel rászorítja a szakembert, hogy célirányosan szelektáljon tudásából. Megtudjuk, hogy Szeged és Győr utánozta, Debrecen ellenszegült a Budapest-mintának. S hogy a nagyváros felfoghatatlan, misztikum, s ez így is marad. Vártam, hogy eljussanak a má...

Kis helyesbítés az előző napi tudósításomhoz: a palkonyai templom mintha jobban tartaná a hideget, egy ideig legalábbis. Itt remek szimfonikus zenét hallgatunk, aztán irány ismét a kisharsányi templom, ahol folytatódik Dinyés Dániel remek operasorozata. Nemcsak a közönség dől a nevetéstől, hanem a közreműködők is. Dinyés úgy mutat rá zseniális verbalitással a Traviáta humorára, poénjaira, úgy értelmezi, fejti meg a zenébe kódolt érzelmeket, illusztrálva a zenét szóval és fordítva, olyan bravúrosan fejti fel a szereplők kapcsolati hullámzását s teszi hozzáférhetővé az operák nyelvét, mint senki más. S megint a Vylyan: mélyenszántó beszélgetés Erdős Virággal. Háy János ismét bátran kérdez, kiderül, a konszolidált környezetből is lehet menekülni, a siker nyomasztó, a drámák tévútnak bizonyultak, s az irodalom nem teheti meg, hogy nem beszél a létezés nyomorúságáról, az együttélés anomáliáiról. Arról tanakodnak, ez milyen szinten ragadható meg: az egyénén? A társadalomén? Telitalálat vol...

És folytatódik, azaz kezd kialakulni a rendszer. A kezdeti döccenők a programokon nem érződnek: Érdi Tamás zongorajátékában van valami földöntúli rétegzettség. Másodperceken belül elérzékenyíti a hallgatóságot, akik nem akarják elengedni, pedig már nagyon meleg kezd lenni így délidőben a kisharsányi templomban. Gilbert Edit írása. S ha már Kisharsány, irány fölötte a fent nevezett terasz, ami egy festői szépségű domboldal szőlőtőkékkel szegélyezve és a szoborparkét megközelítő kilátással ellátva. Jó hagyomány, hogy vissza-visszahívják a korábbi szereplőket valamilyen feladatra. Most például Háy Jánosinterjúvolja Szálinger Balázst pályája rendhagyó elemeiről, arról például, hogy zalaiként miért Erdélyen át jutott el a magyar irodalmi életbe, meg hogy miért vígeposzt írt. Sokkal többen kíváncsiak rájuk, mint ahányan elférnek az étterem teraszán, ahol beszélgetnek, de a domboldalon heverve is hallani őket, ki vannak hangosítva. A következő párost már látni is lehet. Harcsa Veronik...

Újra a Katlan felé, gördülünk az ismerősen gyönyörű, szelíd és otthonos tájakon a pécsi vasútállomás elől a fesztiválbusszal, mint tavaly, szerencsére a szép útvonalon, ami nekem egyértelműen a Katlanhoz kötődik.... Gilbert Edit írása. Pedig járhattam volna errefelé világéletemben, amikor Pécsről délnek, Beremend felé tartottam. A programfüzet is Beremend említésével kezdődik az idén: most lesz víz is, mégpedig a beremendi strandé, s mellesleg a vége felé a Megbékélés Kápolnánál egy olyan program várható, ami némileg kárpótol bennünket azért, hogy idén nincs a villányi-nagyharsányi Szoborparkban előadás. Nagyszerű, hogy Beremend is csatlakozott – hamarosan ország-világ láthatja majd, miért, s hogy nemcsak cementgyára egykori dicsőségéről lehetne híres ez a község. (Amúgy egyik évben, éppen a Szoborpark tetejére araszolva egyre feljebb és feljebb a Katlan valamely programjára, alkalmi pesti útitársammal beszélgetésbe elegyedve megkérdeztem tőle, tudja-e, mi magasodik ott átellenben a...