Ördögkatlan 2008.
Az ördög és a helynevek (Nyelvhús 2. – Bérczes Lászlónak különös tekintettel) Tisztelt Ünnepula Közönség, Kis és Nagyharsányok, Palkonyák! Volt egyszer egy helikopter. Van egyszer. Mint egy meggymag, akkora. Ennek a helikopternek a Balaton, pontosabban Somogyi Győző Balaton-térképe fölött elromlott a rádiója. Már ha romlás az, hogy valami isteni halandzsába kezdett, mintha valami víg hangjátékba a teremtésről. Egy kövér kis teremtésről konkrétan, ki sárból, iszapból, nyelvből összegyúrja azt a tájat ott alattam. Ő az úristen. Ül a Balaton vizében köldökig, és az angyalokkal cseverészik azon helynevek által, melyek, illetve amik a tó környékén találhatók. Ül, örül, gyámbászik a nyelvben. Olyanokat mond, például, hogy „bálványos lulla barnag öcs, s csikvánda sóly, jásd, hánta ez, hántával ez dudar.” Ez a vakszöveg volt, azaz lett a nyelvhús, mely szókép, vagy terminus, ahogy tetszik, az én szótáramban utóbb elég magasra veckelődött. Bizonyos fokig ugyanabba a folyóba lépek, tudom jól, ...