ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

Narancsliget. Délután 2. A legjobb helyeket elfoglalta a nap, egy ponyva árnyékába húzódunk a tűző nap elől. Először nem is találtam meg a színpadot. A Narancsligetben – írták. De egy ember nem sok, annyi sincs. Leülök, hogy hát igazából korán is érkeztem, lehet, nem is lesz nagy az érdeklődés, a nap is égeti a fejet. És ahogy leülök, megpillantom a közönséget elbújva a tegnapi narancsligetszínpad mögött, majd a színpadot is, közepén egy nagy fa-díszlettel. A Holnemvoltfa gyerekelőadásra a kezdeti feltételezésemmel ellentétben sokan voltak kíváncsiak. Okkal. Igaz, én egy gyerekelőadáshoz képest a történetet egy kissé túl összetettnek tartottam. A történet egésze így nehezen is követhető, azaz rá kell döbbennünk, hogy itt inkább három különálló történet egybeszövéséről van szó. Egy furcsa kő-papír-olló játékkal indul az egész, hogy eldöntsék a fához érkező három társaság közül, ki kezdje el a meséjét, hogy alátámasszák jogukat a csodafához. De mint ahogy a „tűz égeti fonalat, foná...

Vándorút. Három mese, három nép, három kultúra. A kaposvári Csiky Gergely Színház meseelőadása egy magyar, egy indiai és egy cigány népmesét dolgoz fel - sok sok szép muzsikával. Madár vagyok madár lettem napot, szelet csipegettem ha nem akad, nincs keserem szállok, mikor szállni kedvem. Napba nézek, napot látok egy csillagra rátalálok. ha nem akad, odább állok, mikor kedvem, tovább szállok. Szálltak, csak szálltak. Országok, világok felett. Ha megéheztek, csippentetek egyet a napból, ha meg megszomjaztak, kortyoltak a szélből. Mígnem egyszer leszálltak az emberek közé. Sose láttak még ilyen szépet. És amikor meg rázendítettek, minden ember őket akarta. Etették, itatták őket, simogatták a puha aranytollukat, csakhogy énekeljenek nekik. Császárok, királyok udvarába beröppenhettek, amikor csak kedvük tartotta. Történt egyszer, hogy túl közel repültek a naphoz, hát bizony az addig szép arany tolluk szép barna lett. Őket nem zavarta, sőt tán még örültek is neki, hiszen így még közele...