Nem, Hölgyeim, és uraim. Én, nem egy éjszakánként a suliban laptopja fölé görnyedő, katlanozó blogger vagyok. Hogy mégis ki, az a végére, tán kiderül, (ha egyáltalán fontos ez,) bár néha, magam is bizonytalan vagyok a válaszban. Ha mégsem, akkor sem áll meg a világ, s remélhetőleg, egy év múlva, (akkor már hetedszerre,) újból megnyitja csíkos Laci, és mezítlábas Móni, (akik nélkül nem jöhetett volna létre,) Nagyharsányban, az Ördögkatlan fesztivált. Hogy Lacit idézzem, amikor a tornaterem melletti füves részen sétált föl, s alá, telefonos interjút adva: A lényeg, az összművészet, és a minőség.