ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

Gombos Péter: OSZTÁLYVIGYÁZZ! A közeg mindenki számára ismerős lehet, mindannyian jártunk iskolába, mindannyiunk számára meghatározó élmények tárháza volt a helyszín. Diákcsínyek, versengések, szerelmek – és a hatalommal való visszaélés sok megnyilvánulásának helyszíne is lehet egy/az iskola. Tanár-diák, igazgató-tanár, szülő-diák, diák-diák közötti aszimmetrikus kapcsolatokról szól a darab, ahol valaki(k) visszaél(nek) azzal, amit általában nem is érdemeltek meg. Bár a humornak is fontos szerepe van a történetben, valójában véresen komoly a dolog, és egy tragédia lehetősége is felsejlik. Az Osztályvigyázz! jelenetei nem elsősorban írói fantázia szüleményei. A szerzők, a színészek elsősorban saját – közvetett vagy közvetlen – élményeikből merítenek, olyan élményeket élnek át újra (a nézőkkel együtt), amelyek sok év, akár évtized múlva sem tűntek el a feledés homályában, amelyek meghatározóak voltak számukra. Felnőttként visszanézve nemcsak az emlékezés és az emlékeztetés...

Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ tragikomédia „Létezhet zenekar primhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül” – ezt mondja egyetlen társáról hősünk, a mindenben középszerű nagybőgős. Egyetlen dolgot űz mesterien: az öncsalást. Süskind nagybőgőse agglegény ennek minden hátrányával. Egy belvárosi lakásban él, melyet teljesen lehangszigeteltetett, hogy a külvilágot még jobban kizárhassa az életéből. Otthon csak ő létezik a nagybőgőjével és a gondolataival, melyek a monológ során elfogyasztott sör hatására egyre inkább őszinték lesznek. Tipikus nagybőgős: minden gondolata a hangszer körül forog, vagy onnan indul el, és oda talál vissza. Sérelmezi, hogy nagybőgős. Sérelmezi, hogy hátul kell ülnie a zenekarban, hogy nem is hallatszik. Sérelmezi, hogy nem lehet híres szólista, hogy senki nem néz fel rá azért, mert ő egy nagybőgős… A SZERZŐ Patrick Süskind Ambachban született 1949. március 26.-án. Leghíresebb műve A parfü...

Kaposvári Csiky Gergely Színház Tennessee Williams: A VÁGY VILLAMOSA „Vágy” – így hívják a villamost, amivel Blanche, a vidéki tanárnő húgához, Stellához érkezik, hogy ott a vágyak, az álmok, az emlékek labirintusából kiszabaduljon. De találkozik két férfival, Stanley-vel és Mitch-csel.. A New Orleans francia negyedében játszódó színdarab, A vágy villamosa ábrándképekről és illúziókról szól. És azok brutális elutasításáról. Blanche és Stella DuBois, az egykori ültetvényes arisztokráciához tartozó család két túlélője eltérő módon reagál a hajdani elegáns életvitel és jóléti egzisztencia elmúlására. Stella nem tekint vissza, alkalmazkodik az új viszonyokhoz, megelégszik az ütött-kopott otthonnal, a testi szerelemmel, melyet a kifinomult pallérozottságtól igencsak messze álló érzéki, közönséges és műveletlen Stanley Kowalski biztosít számára. Blanche viszont nem tud szembenézni a kegyetlen világ realitásaival; egyszerre vágyódik egy tisztább, szebb és igazabb élet után és f...

Kaposvári Csiky Gergely Színház Tizenévesek. Az egyik neonáci, a másik migráns. Az imént verekedtek össze. Nemcsak ők ketten, de ők a lúzerek, őket kapták el, hogy aztán egy cellába zárva velük bíbelődjön az éppen ügyeletes foglár. A két srác persze a fogdában is összeugrik, aztán már csak acsarkodik, sőt, közös témát találva egy filmről kezdenek beszélgetni. Ők talán észre sem veszik, de mi láthatjuk, akár szerepet is cserélhetne a két fiatal. Hisz ők nem akarnak mást, mint megélni és tartozni valahová, bárhová. Valahol, bárhol Európában vagyunk. Ott, ahol ma ez az egyik legfontosabb kérdés: el tudjuk-e fogadni a másik embert? Tartozhatunk-e úgy egy közösséghez, hogy abból még ne következzen mások elutasítása? Ilyen és hasonló problémákkal foglalkozik az előadás, melyet minden alkalommal drámapedagógiai foglalkozás követ. Játsszák: Rudi - Mohácsi Norbert Jan - Benedek Dániel e.h. Erich - Kalmár Tamás Rendező: Fándly Csaba

Kaposvári Csiky Gergely Színház A remény adója. Mindannyian arra várunk, hogy egyszer csak ránk mosolyog a szerencse. Sokan közülünk hétről hétre öt számra, öt kicsi ikszre bízzuk; és abban reménykedünk, hogy hátha a mi számainkat húzzák ki. Hogy ha nyernénk, megoldódna az életünk lakhatásunk, sárgacsekkjeink megszűnnének, utaznánk, adnánk a rokonoknak, barátainknak belőle, mi okosan befektetnénk. A Prah két szereplőjével, egy házaspárral megtörténik az, amiről a legtöbben csak álmodunk: Öttalálatosuk van a lottón. Álmodozni könnyű, örülni viszont nehéz. Kakaó-Prahos dobozba dugják az öttalálatos szelvényt. A félelmetes fecni felszakítja bennük a mérgező múltat. A házaspár nem tud mit kezdeni az ölébe hullott lehetőséggel: hisz már nem vásárolhatják vissza az elmúlt éveket, és már nem válthatják meg a közös jövőjüket sem. „2000-ben a párommal vonaton utaztunk Marosvásárhelyre. A tízórás út közben valahogy felmerült, hogy mit csinálnánk, ha ötösünk lenne. A végére annyira elszontyolodtu...

Kaposvári Csiky Gergely Színház - tragikomédia - Fájdalmasan mulatságos történet életről és halálról néhány furcsasággal: koncert tartatik a Siketek Intézetében; a koncertet vénségesen vén anyókák tartják; az anyókák szerepeiben férfiakat látunk. Egy vidéki város helyi kultúrházában vagyunk, az imént fejeződött be az „Örökzöld” nevezetű amatőr dalárda jubileumi koncertje. A kórus tagjai, nyolcvan-kilencvenéves nénikék csoszognak kifelé a színpadról, hogy megünnepeljék magukat. Izgatottan, szinte hisztérikus boldogsággal koccintanak a múltra és a jövőre. Isszák a pezsgőt és a pálinkát, falják a kolbászt és a tepertőt, járókeretekbe kapaszkodva tartják a tósztokat, lelkesen énekelnek, felhevülten szövik a terveket, miközben már minden nap ajándék az élettől. A teremben lévő tükrök nem hazudnak, a hangos ingaóra kíméletlenül jelzi a múló időt. Belép Patrik, a dalárda fiatal vezetője, és bejelenti: „Elhatároztam, hogy együttesünket rebranding-nek vetem alá!” A nénikék értetlenül pislognak,...

A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ ÉS A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ közös produkciója - történetek a tűz körül, avagy a legújabb Bérczes-rendezés... Vidéki ír kocsma, négy férfi és egy nő, ülnek, iszogatnak, beszélgetnek. És észrevétlen belecsúsznak egy olyan hangulatba, amiben mindenkiből kiszakad egy-egy furcsa és titokzatos történet, és maguk sem veszik észre, de életük egy fontos estéjét töltik itt együtt, amikor mindenkiről kiderül, mennyire vágyja a szeretetet, és közben az is kiderül, talán maguk sem hitték volna, de képesek is ezt a szeretetet nyújtani a másiknak. Talán mert egy kíváncsi, szép, szabad és törtszívű nő lépett közéjük néhány órára… SZEREPLŐK Jack: Szarvas József m.v. Valerie: Mészáros Sára Finbar: Sarkadi Kiss János Brendan: Váncsa Gábor Jim: Kalmár Tamás Rendező: Bérczes László

A Katlan két főszervezője színházat csinált. Bérczes László rendező, Kiss Mónika dramaturg.... A gát című előadás budapesti bemutatója január 17-én lesz a Nemzeti Színház, Kaszás Attila termében. további előadások: január 19. és február 17. Conor McPherson A gát történetek a tűz körül A kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója Játsszák: Jack Szarvas József Valerie Mészáros Sára Brendan Váncsa Gábor Finbar Sarkadi Kiss János Jim Kalmár Tamás Rendező: Bérczes László Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Cselényi Nóra Fordító: Upor László Dramaturg: Kiss Mónika Kaposvári bemutató: 2015. október 2. Budapesti bemutató: 2016. január 17. a történet A helyszín egy világvégi ír kocsma. Itt találkozgat esténként három magányos férfi: Brendan, a fiatal kocsmatulaj, Jack, a „morgómedve” autószerelő és a magának való, jámbor Jim, aki Jacknek segít a garázsban. Hírlik, hogy a régi ismerős, Finbar érkezik egy fiatal nővel, akinek állítólag eladta köz...

monodráma Kaposvári Csiky Gergely Színház Játssza: Hunyadkürti György Rendező: Kőváry Katalin „Maguk mind azt hiszik, amikor színházba jönnek, hogy a főszereplők öröme, bánata, nyomora, szomorúsága, boldogsága vagy épp boldogtalansága az csak úgy magától van. Hogy vannak ők, akiknek sorsa hol jobbra, hol rosszabbra fordul, az egyebek, a nem főszereplő emberek meg csak jönnek-mennek, ki-be az életükbe. Ők, a főszereplők a Nap, a ragyogás. Persze. Az egész mindössze csak kis epizódok sora egymás után. Kis epizodistákkal bennük. És mire önök kimennek a színházból, már arra sem emlékeznek, hogy mi voltunk egyáltalán. Vagy jó esetben még kitartunk az emlékezetükben a hazavezető úton, de mire lefeküsznek, már teljesen elfelejtenek bennünket. Igen, minket, az epizodistákat. Csak annyi marad, hogy volt ott egy fickó, vagy valami nő, aki mondott valamit vagy csinált ezt-azt. De kérdem én jámboran: tudják Önök, hogy Hamlet el se mondhatná azt a monológját, ami mindenkinek azonnal beugrik...

A tavalyi katlanos hrabalozás egyféle leágazása ez: főszervezőink, Bérczes László és Kiss Mónika Hrabalt állítanak színpadra Kaposváron! Bohumil Hrabal: SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VONATOK tragikomédia Zádor András fordítása nyomán színpadra alkalmazta: Bérczes László és Kiss Mónika Szereplők: Fehér László m.v., Hunyadkürti György, Kelemen József, Szvetnyik Kata e.h., Csonka Ibolya, Német Mónika, Kalmár Tamás, Szvath Tamás, Rozs Tamás m.v. Dalszövegíró: Háy János Zeneszerző: Rozs Tamás Dramaturg: Kiss Mónika  Koreográfus: Widder Kristóf Díszlettervező: Cziegler Balázs  Jelmeztervező: Cselényi Nóra Világítástervező: Memlaur Imre Segédrendező: Hatvani Mónika Súgó: Csorba Mária  Ügyelő: Székely György Rendező: Bérczes László Bemutató: 2015. január 16.

Áprilisban mutatták be először a kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Magyar Színház közös produkcióját, Jon Fosse: Tél című darabját Bérczes László rendezésében. A három főszereplő Mészáros Sára, Őze Áron és a hinta megérkezett az Ördögkatlan Fesztiválra is. Ott láttuk. A kortárs norvég drámaíró, Jon Fosse ebben a darabjában az egyik legbanálisabb történetet írta meg. Azt a mindannyiunk érzelmi életét meghatározó élményt, amelyhez nem kell más, csak egy férfi és egy nő. Ebben az esetben találkozásuk pillanatában: egy lelkileg sérült nő és egy már elkötelezett férfi. A nő vágyakozása a társ jelenlétére és a férfi házas magánya hullámzik 70 percen keresztül oly módon, hogy kérdéseket gerjeszt, és ezáltal megadja azt a lehetőséget, hogy saját életünk kérdéseire is találjuk meg a válaszokat önmagunkban. Hiszen ennek a két embernek az egymás iránt érzett szerelme – a külső körülményektől is eltekintve – pont olyan, mint bármelyikünké. Állandó vívódás önmagunkkal és a másikkal sze...

Az esőtől, meg a fülledt terem párájától egyaránt mindenki vizes a Mokos Pincészet aulájában. Várjuk az előadást, amelyet a hely saját(!) színháztermében játszanak majd ketten. Hát, mégis csak tud ez a Katlan valamit, ha igény támad egy boros gazdában, hogy saját teátruma legyen. Én, személy szerint félek attól, hogy minden nedvesség az arcomra fagy majd a mosollyal együtt az előadás végén. Ugyanis skandináv darabról van szó, nőről és férfiról beszél, színház, ezért már magában nem egyszerű a képlet, ráadásul a címe: Tél. Elkezdődik a pusztán párbeszédekre épülő darab. Őze Áron vészjósló ballonban gubbaszt egy himbálódzó „színpadon”, de nevezem inkább színpadi térnek. Ott ül, talpig unalmas színekben és vár. Valamire nagyon, szemlátomást. Egyelőre úgy tűnik, hogy a nézőkre. Mindenki elfoglalja a helyét, a földön is ülnek. Bérczes László darabjára sokan kíváncsiak. Mégiscsak a Katlan papája. Tömve tehát a terem. Közben két zongorabillentyű leütve, ismétlődően, kínvallatni szokás ilyesmi...

A Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Magyar Színház közös produkciója. Egy férfi és egy nő találkozása. A történet úgymond banális. Amilyen az életünk. Pont, mint bárkié. Jon Fosse (1959) – norvég drámaíró. A világon leggyakrabban játszott kortárs író – pedig nem bulvár. Fosse művei azt sugallják, egy-egy emberi élet nem ragadható meg a történések által. Pontosabban a történések és a nem-történések által ragadható meg egy-egy pillanatra. Hogy arra az egyetlen pillanatra azt érezzük: ismerjük azt az embert, értjük őt. És a következő pillanatban már újra nem ismerjük, és nem értjük. És hogy az életben végtelenül egyszerű és mégis megfejthetetlen minden. NŐ: Mészáros Sára FÉRFI: Őze Áron Rendező: Bérczes László Díszlet: Cziegler Balázs Jelmez: Cziegler Balázs Világításterv: Memlaur Imre Súgó: Csordás Bernadett Segédrendező: Mészáros Csilla Rendező munkatársa: Kiss Mónika

Németh Levente kiállítása  A tökéletes alkalmazott grafikus. Németh Levente elkészülő munkái – legyenek azok plakátok, műsorfüzetek, lemezborítók, szórólapok, névjegyek, egyedi-alkalmi kiadványok, logók és bármik – paradoxont oldanak. Azt a paradoxont, amiben valaki abszolút alkalmazkodik – ugyanakkor abszolút öntörvényű. Évek óta együtt dolgozunk, ideálisabb munkatársat elképzelni nem tudok. Gondolhatok itt az emberségére, az empátiájára, a pontosságára, a megbízhatóságára, a konfliktusokat nélkülöző, harmonikus, baráti együtt-munkálkodásra, ám mindez semmit nem számít, ha a végeredmény nem igazolja. A Vylyan Teraszon most az elmúlt három évben a kaposvári Csiky Gergely Színház számára készült plakátok láthatóak. A plakátot közhelyesen, de teljes joggal a focihoz hasonlíthatjuk: mindenki ért hozzá. Ez még nem baj. A baj az lehet, hogy majd’ mindenki bele is szól: a rendező, a színész, a sajtós, a gazdaságis, a tervező, a szerző, a művészeti vezető, a dramaturg, az igazgató… És...