Mi készül a Nemzeti Színházban?

Január 17-én mutatják be a Nemzeti Színházban Conor McPherson A gát című darabját. McPherson 1997-es művéért megkapta az év legjobb drámája díjat, 2000-ben pedig a Royal National Theatre London listáján a 20. század legjobb drámái közé választották.
A történet egy világvégi ír kocsmában játszódik. „Ott találkozgat esténként három magányos férfi: Brendan, a fiatal kocsmatulaj, Jack, a »morgómedve« autószerelő és a magánakvaló, jámbor Jim, aki Jacknek segít a garázsban. Hírlik, hogy a régi ismerős, Finbar érkezik egy fiatal nővel, akinek állítólag eladta közelben lévő házát. Finbar is errefelé lakott valaha, de már rég beköltözött a közeli kisvárosba, panziója és családja van, mondhatni a három »ittmaradthoz« képest karriert csinált. Érkeznek is, és sörrel, whiskyvel, ír tündérmesékkel és rémtörténetekkel eltelik az este… Majd elköszönnek, minden megy tovább, ahogy eddig, és tudhatjuk, semmi nem megy már úgy tovább, mint korábban” – olvasható az elődadás beharangozójában. Szereplők: Szarvas József, Mészáros Sára, Sarkadi Kiss János, Váncsa Gábor, Kalmár Tamás. Az előadásról Bérczes László rendezőt kérdeztük:
Rendezte már Martin McDonagh a kortárs ír dráma fenegyerekének Vaknyugat című drámáját vagy az ő „köpönyegéből kibújó” Székely Csaba Bányavakságát. Mi alapján választotta most Conor McPherson A gát című művét?
Érdekes ez a párhuzam, annyira logikusnak látszik minden: megrendeztem a Vaknyugatot, a Cseresznyéskertet, és mikor Székely Csaba valóban McDonagh és Csehov hatására megírta a Bánya-trilógiát, egyértelműnek tűnhetett, hogy megrendezem azt is. De bármennyire logikusnak tűnik is, hogy ezen a kortárs ír vonalon vagyok, ez nem így van. McPherson darabját már nagyon régről ismertem. Göttinger Pali, jóbarátom még évekkel ezelőtt a Bárka Színházban vitte színre a Tengeren című drámáját, és utána árulta el, hogy van még egy dédelgetett darabja McPhersontól: A gát. Egy éve kérdeztem meg Palit, – miután mindeddig nem rendezte meg – hogy „nem adja-e oda nekem”? És szerencsémre „átengedte”. Az ír irodalom és szerzők iránti érdeklődésem pedig már Synge A nyugat hőse című darabjának megrendezéséhez is köthető. A teljes cikk a valasz.hu oldalon olvasható.