Bejegyzések
KÜLDJ TE IS EGY TÖRTÉNETET!
Írd le pár mondatban, mit volt a Katlanban idén! Emlékkönyvünket a ti írásaitokból szeretnénk összerakni, így nagyon örülnénk neki - és nektek is tán jó érzés, ha megmarad. Küldjétek, ha van valami a fejetekben: pal@ordogkatlan.hu Hogy mire gondolunk? Következzenek BL történetei: Egy lány bemegy a Kovács Udvarházba, és a Csere-Bere Placcon meglát egy csíkos ruhát, ami nagyon megtetszik neki. Igenám, de itt pénzzel nem lehet fizetni. A lány hezitál, nincs nála semmi, amit megajánlhatna a ruháért. Gondol egyet, és leveszi a papucsát. Papucs oda, csíkos ruha ide – Ördögkatlanhoz méltó, tökéletes megoldás. A lány mostantól csíkosban van – és mezítláb! *** Katlan-celebek: a Quimby-koncert végén az egyik főszervező (BL) megtapsoltatja a másik főszervezőt (KM), és a többezer fiatal (és nem fiatal) ütemesen ismétli: „Móni! Móni! Móni!...” És repül a színpad felé egy férfi alsónadrág! *** Hol zenélt eddig a Wombo: az árokparton, a Narancsliget kapujában, a buszon, a nagysz...
Péntek az Ördögkatlanban: tartozás az ördögnek és az angyaloknak – Requiem
Péntek reggel minden az itt megszokott mederben folyt. Jobbik énünk elment a Soharóza nagyharsányi, templomi workshopjára, a rosszabbik feltöltötte a napi blogot. A párhuzamosok a infóközpontban találkoztak. Ám a kora délután maga volt a vesszőfutás. Aki illetékest kérdeztünk, senki nem tudta, hogyan kellene jelentkezni a Mokos pincetúrjára, így Menyhárt Jenő útmutatása alapján szálltunk fel a Palkonyára tartó katlanbuszra: lesz, ami lesz. Már az utazás nehézkesen indult, a sofőr Villányban tett egy húszperces sétát, talán a babájánál pecsételt, mindenesetre mi addig a nyitott buszban a klíma ellenére pokoli hőségben főttünk. Megkerült a vezető, s magyarázat nélkül mentünk Palkonyára. Megnéztük a frissen átadott, felújított vasútállomást, az épületet borító poszterek különösebben nem hatottak meg, a menzeli pecsételés lehetősége viszont annál inkább. Ám az ott töltött percek alatt senkit sem bírtam rávenni, hogy Zdenka legyen, legalább egy pillanatra. Így magam pecsételtem karon. ...
Csütörtök az Ördögkatlanban
Kompromisszumok nélkül – Jó’ van! A csütörtök reggel úgy indult, hogy biztosan nem fogjuk végig bírni. A hajnali három órás hazaérés és a fél hetes indítás ezt előrevetítette. De felvettük a kesztyűt, az emberes reggeli (házi szalámi és megfelelő gyümölcslé indítók) után délben vágtunk neki, hogy elérjük a 12.35-kor kezdődő programhoz induló fesztiválbuszt, s 1-re átérjünk Kisharsányba, hiszen a Dinyés-operaművek Traviata-férfiváltozata hívogatott. A Kovács udvarházban már délben nagy élet folyt, a díszvendég Grencsó István és például Both Miki sürgött-forgott, a Mesekotyvasztó pedig az utolsó simításokat végezte az egy órakor kezdődő előadáson. Megnéztük a Heló kiállítást a lóistállóban, ló volt. A teljes szöveg itt olvasható: http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=5&p=18&n=14912