Kis helyesbítés az előző napi tudósításomhoz: a palkonyai templom mintha jobban tartaná a hideget, egy ideig legalábbis. Itt remek szimfonikus zenét hallgatunk, aztán irány ismét a kisharsányi templom, ahol folytatódik Dinyés Dániel remek operasorozata. Nemcsak a közönség dől a nevetéstől, hanem a közreműködők is. Dinyés úgy mutat rá zseniális verbalitással a Traviáta humorára, poénjaira, úgy értelmezi, fejti meg a zenébe kódolt érzelmeket, illusztrálva a zenét szóval és fordítva, olyan bravúrosan fejti fel a szereplők kapcsolati hullámzását s teszi hozzáférhetővé az operák nyelvét, mint senki más. S megint a Vylyan: mélyenszántó beszélgetés Erdős Virággal. Háy János ismét bátran kérdez, kiderül, a konszolidált környezetből is lehet menekülni, a siker nyomasztó, a drámák tévútnak bizonyultak, s az irodalom nem teheti meg, hogy nem beszél a létezés nyomorúságáról, az együttélés anomáliáiról. Arról tanakodnak, ez milyen szinten ragadható meg: az egyénén? A társadalomén? Telitalálat volt az Én vétkem című verset kérni: Erdős ezt olvassa fel, s beleborzong a hallgatóság mindazokba a megalkuvásokba, amiket a szöveg kimond helyette. A rendezvényteremben rengetegen hallgatják Bukta Imrét, amint kilép a filmjéből, s részletezi, milyen korrupciókat visz véghez falujában a polgármester, a másik Bukta. Aztán három szociológusnőtől hallunk a baranyai helyzetről, a szegregáció káráról, a cementgyár által egykor támogatott közösségi szerveződésekről, a háztáji gazdálkodási minta meglétéről és hiányáról. Meg arról, hogy van-e szolidaritás a társadalomban, van-e erre egzakt mutató, mit hozott a rendszerváltás, hogyan ismerjük fel magunkat a szlovákokban s hogyan nem a lengyelekben. Közben a teraszon és a füvön Dés Andrásékat hallani, az asztalnál megismerkedek két hölggyel, akik már régóta el akartak jönni a Katlanra, s nem bírták tovább: most egy már befizetett nyaralásukat adták fel érte, s a kezdeti impulzus egy horoszkópból érkezett, amiben egyiküknek azt indítványozták: MENJEN EL AZ ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁLRA! (marketing-részleg: bravó!!!) A felülről jött sugallat után írtak is a szervezőknek, hitetlenkedve, hogy ennyi programért egy napra tényleg csak 3500-at kell-e fizetni. Az első félóra után elhatározták, hogy jövőre végig itt lesznek, s miután mindezt megbeszéltük, arra jutottunk, hogy nem értjük azt, aki nem így tesz.
Jó-jó, küzdeni kell a nappal, s elképzelhető, hogy valaki nem jut be egy színházi előadásra. De ez a ritkább eset. Este Nagyharsányban koncertek, de előtte még Pintérék Parasztoperája. Nemcsak én jutok be egy volt tanítványom által kezembe nyomott sorszámmal, hanem a barátaim is, aki leugrottak Pécsről, s szerencsét próbálnak sorszám nélkül. A vérfagyasztó félreértés-történet színrevitele lenyűgöző egyvelege komédiának, paródiának, horrornak, népies burleszknek. Kitörő ünneplésben részesül a szokottan magas színvonalú pintérbélás groteszk.
Gilbert Edit
