A kákicsi gyerekek nyaralása a Katlanban

"A legnagyobb vétség, ha semmit sem teszel, mert úgy érzed, kevés, amit megtehetsz" - Zig Ziglair

Idén is meghívtunk a Katlanba egy Baranyai kisfalu gyermekeit nyaralni, és 60 Katlanlakó úgy gondolta, hogy ő ebbe beleszállna, így összejött a 25 ember nyaralásához szükséges félmillió forint.

Ignácz Józsival, Besence polgármesterével üldögéltem a szponzor ebéden fent a Blum Pincészetben, ahol "összeeresztettük" a fesztivál jómódú támogatóit és a kákicsi gyerekeket egy közös étkezésre. Józsi és én, mint szervezők vettünk részt az eseményen, és idéztem neki azt, amit a Besence Open című film kapcsán adott egyik riportjában említett az újságíróknak: "Az emberekkel el kell hitetni, hogy bármire képesek."
Az a csodálatos a fenti mondatban, hogy egy 126 lakosú Baranya megyei zsákfalu polgármestere mondta ezt. Vagyis Józsi, egy jogi egyetemet végzett polgármester, akinek a lánya Párizsban jár egyetemre (önerőből, nappal tanul, éjszaka pincérkedik), és aki a fenti idézetemet hallva rögtön újabb és újabb példákkal szolgált a fenti megjegyzésére. Hogy igenis lehet. Bárhonnan el lehet indulni, és bárhová meg lehet érkezni.
Kedves barátaim, aki bármilyen formában reménytelennek érzi a helyzetét vagy az életét, annak szívből javaslom hogy utazzon el egy hétre Besencére nyaralni. Ott megmártózhat derűlátásban és optimizmusban, és talán még teniszezni is megtanul.
A gyerekekről leginkább képekben lehet jól mesélni, de fognak visszajelzéseket és rajzokat is készíteni. Boldog, kacagó gyerekek csodálatos napjai láthatóak.

Piros a szívem - ahogy Panó mondaná, amikor nagyon boldog.