Katlanszínház természettel

Leülni a fűbe, a dombok közé, Nap alá, esővizezte sörpadfélére, légkondicionált tornaterembe, sokemberes művelődési házba, kuporodni ponyva alá, tömörülni udvar tégláján, szénabálán terpeszkedni, aszfalton vesztegelni, várni, nézni, megcsinálni. Így szokás a színház a 11. Ördögkatlanon.
Egzotikus élmény, mondhatjuk, ínyenc természetűeknek: színházat nézni fesztiválkörülmények között. Főleg úgy, hogy abszolút küzdelem folyik a sorszámokért on- és offline is egyszerre. Az Ördögkatlan applikációnkeresztül a jegyek egy része elkapkodható, és ez meg is történik – a sorsolás kezdetével nagyjából egy, ha elhúzódik, két tizedmásodperc alatt. A szabadon maradt helyek miatt az elszántabb katlanozó a sorszámosztó bódé előtt éjszakázik (ilyenkor hálózsákhernyó az egész sor), más pedig reménykedik. Hogy mondjuk nem veszi át valaki a jegyét, vagy fölöslegessé válik három, és épp mellette kínálják. Reménykedik, de leginkább egy órával az előadás kezdete előtt letelepszik a kapu elé a sorszám nélküli várakozókhoz. És általában így – ha elég türelmes – be is jut. Kivéve a Sztalker Csoport előadására. Erről sajnos mindegyik alkalommal sikerült lemaradni. A TELJES CIKK ITT OLVASHATÓ.