Középső napok

Tűrés jellemezte az idei katlan közepét. Több szinten. Az iszonyú hőséget jól, megdöbbentően türelmesen viseli mindenki.
Hüledezik egy német-magyar házaspár, akik felvesznek az autójukba a villánykövesdi Kripli Mari után. A kis, zárt terem mindenféle hűtés híján valóban hőgutával fenyegetett, Lázár Kati is törölgette homlokát játék közben, s fel-felvette kabátkáját (ahelyett, hogy végleg letette volna). Fantasztikus volt, jó és szép, s a közönség legalább hatszor visszatapsolta – nem pedig hanyatt-homlok menekült a helyszínről, amikor véget ért a darab. Aztán egy árnyas, katlanmenüjével csalogató étteremben várt egy előadásnyi időt több asztaltársaság, mert nem tudták kezelni a vendéglősök a hirtelen rohamot, s a vendégek bénult, majd’ egy órás hallgatás után kezdték el csak jelezni egymást követően, hogy még a levest sem kapták meg. A vendéglősök, becsületükre legyen mondva, vigaszfröccsel, gratis levessel szolgáltak azoknak, akik pórul jártak. Ha ez máshol, másként is így volna, ha kár ér bennünket, egész élhető ország lennénk. A TELJES CIKK ITT OLVASHATÓ.