Pittmann Zsófi és Pittmann Marci kiállítása
„Úgy érezte szabadon él”
A kiállítás anyagát 2011-ben készült munkák alkotják, 25 textil, melyeket a Kalocsai Fegyház és Börtönben szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottakkal hímeztettek ki. A kollekcióban falvédők, párnák, szekrénycsíkok jelennek meg, valamint halotti tükörletakaró kendő, függöny, bevásárlási jegyzék, melyek általában a szöveges falvédők stílusában készültek, illetve kalocsai hímzéssel díszítettek.
Pittmann Zsófi és Pittmann Marci legújabb művészeti munkájukban a ’börtönmunkák’ egy új típusát teremtették meg. A tárgyakon a művészek a szabadághoz és a bűnhöz kapcsolódó idézeteket, szimbólumokat alkalmaznak, pl. a 7 főbűnt a cigány jóskártyák ábrázolásai alapján hímzik IKEA konyharuhákra. Megjelennek olyan híres fogva tartottak, mint Faludy György a walesi bárdok szövegével, Ságvári Endre 32 (33) nevével párdarabok (pendant) formájában, de híres filmes (John
Travolta és Samuel L.Jackson a Ponyvaregényből , vagy Danny Trejo) és valóságos bűnözők ( Bonnie és Clyde, Matuska Szilveszter) is. Munkáikra a képek és a szövegek, a kultúra elemeinek sajátos, szokatlan párosítása jellemző, így a „Börtön ablakába soha nem süt ba a nap” dalszövegét a Csillagok háborúja szereplőjével, Leia hercegnővel társítják (aki az epizódban szintén börtönben van). A tárgyak a kép, a funkció és az idézet összeszerkesztésével, különös társításával intenzíven hatnak ránk, azáltal pedig, hogy a tárgyakat női, napjainkban is a börtönben szabadságvesztésüket töltő elítéltek készítették, sajátos jelentést kapnak.
Pittmann Zsófi művészeti tevékenységében meghatározó irányt képvisel a szöveges konyhai falvédők új típusának megteremtése; tulajdonképpen arra vállalkozik, hogy megalkossa azt a kollekciót, milyen lehetne napjainkban a falvédők képi és szöveges világa. A ’hagyományos’, 1900-50-es évek tárgyait alkalmazza előképként, miközben mai (a közelmúlt) populáris kultúrának egyes elemeiből választ témát. Műveiben a műfaj magyarországi alaptematikáját követi, így politikai reflexió (EU csatlakozás) éppúgy megjelent munkái között, mint a mai slágerek alkotói idézeteikkel (Zorán, Zámbó Jimmy, Deák Bill Gyula, Európa Kiadó). Munkáinak másik része provokatívan ötvözi a hagyományos képi világot reklámszövegekkel, a „magyar valóság” egyes jelenségeivel. Falvédőiből a 2010. MADOK gyűjteménygyarapítási programjának támogatásával a Néprajzi Múzeum textilgyűjteménye is vásárolt tárgyakat.
A fogvatartottak közül hét nő vállalta, hogy nevét és arcát adja munkájához. Galambos Éva fotós képeken örökítette meg őket, az általuk készített hímzésekkel.
A projekt a Szolidaritás Egyesület közreműködésével jött létre. Az egyesület missziója, hogy a kirekesztéssel nem érintett személyek figyelmét a társadalmi felelősségvállalás szükségességére irányítsa, arra, hogy a hátrányos helyzetű emberek számára a segítségnyújtás nem lehet csupán állami feladat.
A kiállítás anyagát 2011-ben készült munkák alkotják, 25 textil, melyeket a Kalocsai Fegyház és Börtönben szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottakkal hímeztettek ki. A kollekcióban falvédők, párnák, szekrénycsíkok jelennek meg, valamint halotti tükörletakaró kendő, függöny, bevásárlási jegyzék, melyek általában a szöveges falvédők stílusában készültek, illetve kalocsai hímzéssel díszítettek.
Pittmann Zsófi és Pittmann Marci legújabb művészeti munkájukban a ’börtönmunkák’ egy új típusát teremtették meg. A tárgyakon a művészek a szabadághoz és a bűnhöz kapcsolódó idézeteket, szimbólumokat alkalmaznak, pl. a 7 főbűnt a cigány jóskártyák ábrázolásai alapján hímzik IKEA konyharuhákra. Megjelennek olyan híres fogva tartottak, mint Faludy György a walesi bárdok szövegével, Ságvári Endre 32 (33) nevével párdarabok (pendant) formájában, de híres filmes (John
Travolta és Samuel L.Jackson a Ponyvaregényből , vagy Danny Trejo) és valóságos bűnözők ( Bonnie és Clyde, Matuska Szilveszter) is. Munkáikra a képek és a szövegek, a kultúra elemeinek sajátos, szokatlan párosítása jellemző, így a „Börtön ablakába soha nem süt ba a nap” dalszövegét a Csillagok háborúja szereplőjével, Leia hercegnővel társítják (aki az epizódban szintén börtönben van). A tárgyak a kép, a funkció és az idézet összeszerkesztésével, különös társításával intenzíven hatnak ránk, azáltal pedig, hogy a tárgyakat női, napjainkban is a börtönben szabadságvesztésüket töltő elítéltek készítették, sajátos jelentést kapnak.
Pittmann Zsófi művészeti tevékenységében meghatározó irányt képvisel a szöveges konyhai falvédők új típusának megteremtése; tulajdonképpen arra vállalkozik, hogy megalkossa azt a kollekciót, milyen lehetne napjainkban a falvédők képi és szöveges világa. A ’hagyományos’, 1900-50-es évek tárgyait alkalmazza előképként, miközben mai (a közelmúlt) populáris kultúrának egyes elemeiből választ témát. Műveiben a műfaj magyarországi alaptematikáját követi, így politikai reflexió (EU csatlakozás) éppúgy megjelent munkái között, mint a mai slágerek alkotói idézeteikkel (Zorán, Zámbó Jimmy, Deák Bill Gyula, Európa Kiadó). Munkáinak másik része provokatívan ötvözi a hagyományos képi világot reklámszövegekkel, a „magyar valóság” egyes jelenségeivel. Falvédőiből a 2010. MADOK gyűjteménygyarapítási programjának támogatásával a Néprajzi Múzeum textilgyűjteménye is vásárolt tárgyakat.
A fogvatartottak közül hét nő vállalta, hogy nevét és arcát adja munkájához. Galambos Éva fotós képeken örökítette meg őket, az általuk készített hímzésekkel.
A projekt a Szolidaritás Egyesület közreműködésével jött létre. Az egyesület missziója, hogy a kirekesztéssel nem érintett személyek figyelmét a társadalmi felelősségvállalás szükségességére irányítsa, arra, hogy a hátrányos helyzetű emberek számára a segítségnyújtás nem lehet csupán állami feladat.
