Manoya

Manoya Rebirth című dala a magyar rádiókon keresztül árulkodott először egy új zenei projekt létrejöttéről. Az dalszerző-énekesnő a NEO zenekar tagjaként vált ismertté, mely csapattal számos zenei díjat és három közös nagylemezt tudhatnak magukénak. 2011-ben Hodosi Enikő Occam (Lázár Tibor) My Rorschach című lemezén is megcsillogtatta hangjának egy lágyabb, érzékibb tónusát. Számos élő és rögzített vendégszereplés után (Zagar, The Trousers, Vote Richmon, Freshfabrik, Ambersmith, Darumarokko, Alba Hyseni) 2012-ben elkészült első szóló albuma Hundred Arms címmel.

A Manoya dalok alternatívát kínálnak a mai zenei világ gyakran felszínesen harsány popkultúrájával szemben, és felkínálják vagy épp követelik a felszabadító elmerülést. A lemez hangszerelésében - melyet Lázár Tiborral közösen készítettek– is megmutatkozik az a bizonyos ’gyönyörködtető változatosság’: egyszerre szerepeltet vonószenekart, kísérleti elektronikát, akusztikus gitárokat, hétköznapi és gerjesztett zajokat, jazzes elemeket éppúgy, mint hip-hop ütemeket, lélekmelengető mantrákat valamint zongorás balladát. Dalszövegeiben Manoya önmagát sem kímélve merül el a tapasztalás olykor melankolikus mélységeiben, hogy aztán öniróniája vagy éppen túláradó életszeretete rántsa ki onnan extatikus magaslatokba.