Különbéke
Szabó Lőrinc est a Kaláka együttes és Rátóti Zoltán előadásában.
A Hangzó Helikon Kaláka - Szabó Lőrinc kötetete, Szabó Lőrinc versmagyarázatai (Vers és valóság), valamint a Horányi Károly és Kabdebó Lóránt szöveggondozásában megjelent Szabó Lőrinc Vallomások című dokumentum-kötet anyagaiból szerkesztette: Kőváry Katalin
A Hangzó Helikon sorozat Cd mellékletes verseskötetei 2004 óta jelennek meg. Első a Kaláka - Kányádi volt, ezt követte a Sebő – Nagy László, a Cseh Tamás – Ady, mindegyik könyv és CD, egy verséneklő és egy költő találkozását örökíti meg. A sorozat előadói között van Sebestyén Márta, Palya Bea, Hobo, Lovasi András, Ferenczi György, a Misztrál, a Szélkiáltó együttes és még sokan mások. A kiadványok nyomán koncertek, irodalmi estek is szerveződtek.
A sorozat huszonnegyedik darabjaként 2011. decemberében jelent meg a Kaláka – Szabó Lőrinc kötet Sajdik Ferenc illusztrációival.
A kötet nyomán született meg a Különbéke című est. Az esten a Kaláka az itt megjelentetett Szabó Lőrinc dalokat és műfordításokat énekli. Erre az alkalomra a Kalákához csatlakozik Rátóti Zoltán, az ő előadásában részletek hangzanak el a költő leveleiből, verseihez fűzött kommentárjaiból, és a róla szóló írásokból. A darabot 2012. április 11-én mutattuk be a Millenáris Teátrumban.
Kabdebó Lóránt így ír az előadásról: „A Kortársak című vers megzenésítését már ismertem. Elhangzott a költő sírjánál is tavaly ősszel. Meggyőző és megrázó volt ott is. Ami most a leginkább hatással volt rám, a Reggeli ének című vers mesteri megzenésítése, a humor, és tragikum arányos vegyítése, a mindennapiság és az ünnepi emelkedettség, a zsoltáros elvarázsoltság szétválása és összeszálazódása. Zenében és előadásában azt hiszem, legalább is a számomra, az est fénypontja volt… A legdöbbenetesebb vers a Nyitott szemmel című volt. A játékosság, amely a refrénben üti fel a fejét az egész vers kétségbeesett és ijesztő kietlenségében mint oázis, vagy mentő sziget emelkedik ki. Jó vers, de Gryllusék remekművet csináltak belőle. Köszönet érte… De talán még inkább a Különbéke sajátos „tragic joy” hangulata lett volna az egész estet felemelő elkeserítés-feloldás zárása. Hiszen ennek a versnek a címét adták az egész műsornak is. Joggal. Megidézték az élet kétségbeejtő jeleneteivel szembenéző költő szellemét. A világ esendőségére döbbenő ember rémületét. És a perc gyönyöreiben az élet szépségére rádöbbenés örömét is átélő költészet nagyszerűségét.
Ahogy ott ültem, elgondolkoztam: vajon, ha maga Szabó Lőrinc testi valójában és szellemi jelenlétével végighallgatta volna ezt a műsort, vajon szokásos módján, könnyeit hullatva meghatódott volna, hogy ezek az Isten adta nagyszerű művészek mi mindenre fel tudták hívni verseiben a figyelmünket? Sokszor éreztem borzongva a műsor alatt, hogy ő boldogan hallgatná, élvezné, úgy érezné, hogy értő közeg foglalkozik alkotásaival.
Gryllusék dicséretén túlmenően külön kell foglalkozzam a zenei részeket keretbe foglaló szerkezetről. Kővári Katalin szerkesztéséről. Jellegzetes mozzanatokat jelenített meg, röviden, de fajsúlyosan. Éppen csak hogy tovább gördítse az előadást, és hogy közelebb hozza a közönséghez az alkotó költőt. És az embert. Arányosan, szépen vágta össze a szövegeket az Osiris Klasszikusok Vers és valóság és a Vallomás című köteteiből.De a keret nagy érdeme ez a szinte a zene mögé elbúvás, hangsúlyos támogatás volt. Ugyanakkor a keret egy csodálatos felfedezéssel szolgálhatott. Rátóti Zoltán szinte Szabó Lőrinc-i jelleggel élte a költő alakját. És versmondása, amint a keretből kiemelkedett, az est nagy felfedezését jelenthette. Ő jelenítette meg jelképesen a költőt, mintegy a háttérbe szorulva. Majd alkalmanként előlépett, és a felvezető-elbeszélő hangból átváltott, és a legfontosabb Szabó Lőrinc-verseket elmondta… A Vezér című vers előadásában végre a helyére került. A huszadik század egyik nagy verse ugyanis… A gondolkodó, a létezés esélyein meditáló költő vágyakozását és kemény szellemi kereső küzdelmét egy másik vers, a Hitetlen büntetése megszólaltatásával érte el. Azt a szöveget keltette életre, amelyet oly másképpen magyarázunk Tornai József költővel. Ebben az előadásban mindkettőnk értelmezése egyszerre szólalhatott meg. A hitét vesztett költő szövegén átsütött, hitelesen a hitéhez visszatalálni vágyó költő reménykedése is.”
Néhány cím a dalban vagy prózában elhangzó versek közül:
Különbéke; Szeretlek; Dsuang Dszi álma; Kortársak; Tücsökzene; Lóci verset ír; Hajnali rigók; Nyitott szemmel, Semmiért egészen, Vezér, A hitetlen büntetése
Az előadás időtartama 80 perc (szünet nélkül).
Közreműködik a Kaláka együttes
(Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs) és Rátóti Zoltán.