„Meg tudjuk-e haladni magunkat?”

Bérczes László a „másik Magyarországról” és a Törőcsik Maritól lopott szlogenről
Az év 360 napján színházban rendez, de van öt másmilyen nap is. Kiss Móni dramaturggal közösen álmodták a dél-baranyai dombok közé az idén jubiláló összművészeti fesztiváljukat. Ilyenkor egyszerre két telefonon beszél, folyamatosan úton van, és közben kifejezetten jól érzi magát. Még néhány nap, és – augusztus 1-jén – felhangzik az Ördögkatlan szlogenje: „Nem vagyunk normálisak.”
– Idén tizedszer lesz Ördögkatlan. Néhány éve azt nyilatkozta, nagy a szabadságuk, bármikor abbahagyhatnák. Kilenc év alatt azonban mégiscsak rengeteg elköteleződésük lett és maradt. Hogy állnak most szabadság és kötöttség dolgában?
– A világ nem omlik össze, ha egyszer csak nem lesz Katlan. Ketten találtuk ki Kiss Mónival, tehát bármikor abbahagyhatjuk, ha együtt úgy döntünk. De ez egy elv, és az elvek azért vannak, hogy az életben ne működjenek. Szabadok vagyunk száz százalékban, mondjuk, ám közben – szintén száz százalékig – az élet azt mondja, hogy nem tehetjük meg, mert túl nagy a felelősségünk sok ezer katlanos iránt. Persze mindkettő fikció. Mert a valóságos kérdés az, hogy abba akarjuk-e hagyni, vagy folytatni akarjuk – és erre sokkal nehezebb válaszolni. A TELJES CIKK OLVASHATÓ.