Vegye át Siklóson az ország történetét kicsiben
Időtlen élmények a vár körül
Siklós csak néhány kilométerre található az Ördögkatlan fesztivál településeitől, felkeresését nagy kár lenne kihagyni, ha egyszer a fesztivál szervezői is azt tűzték ki egyik céljuknak, hogy bemutassák a magyarság kultúrájának gazdagságát. A városban a váron kívül is bőven találhatunk látni- és látogatni valót, a gótikus ferences kolostortól kezdve Malkocs bég dzsámiján keresztül a siklósi élményfürdőig.
Siklóson az ország történetének számos korszaka jelentős nyomot hagyott, a város és a vár történetén keresztül az egész ország történelmébe bepillanthatunk. A siklósi vár önmagában is megér egy kirándulást, azoknak is, akik történetéről vajmi keveset tudnak. A borostyánnal befuttatott várfalakat körülölelő aprókavicsos utcácskákból nyíló kilátás az év minden szakában élményekkel tölti fel az arra járókat.
Azért persze nem baj, ha tudjuk, hogy a vár hosszan tartó vendégszeretetét élvezte Zsigmond királyunk, amikor fellázadtak ellene a főurak, és egy alkalommal a Szent Korona is menedéket kapott falai között. Az erőd alapjait még a 13. században rakták le, 1387-ig az Árpád-kor egyik legbefolyásosabb famíliája, a Soklyósi-család birtokában volt, de ők addig hatalmaskodtak a környékbeli birtokosokkal, amíg végül a királyi keggyel együtt a várukat is elvesztették.
A siklósi vár az 1400-as évek első felében az ország legjelentősebb erősségei közé tartozott. Az 1440-es években maga Hunyadi János is megostromolta egy birtokvita kapcsán, de a vár jól állta a sarat. 1543-ig tartott ki a mindenkori várvédők szerencséje, ekkor a törököknek sikerült elfoglalniuk a siklósi várat. Vass Mihály, a vár kapitánya csak akkor adta fel a harcot, amikor már elfogyott a puskapora, és a törökökkel folytatott tárgyalásokon sikerült elérnie, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhasson. A törökök meg is tartották a szavukat. Ezután 143 éves török uralom következett, ami alatt törökfürdővel, dzsámival gazdagodott Siklós.
A település fő nevezetessége kétségkívül a Siklós közepén emelkedő várkastély. Jelenleg múzeumként működik, de ne valami álmos intézményre gondoljunk. A siklósi várnak most is megvan a „várkapitánya”, aki a legváltozatosabb programokat vezeti. Nyaranta számos fesztivál, szabadtéri színházi előadás várja a várba látogatókat. Az ország egyik legnagyobb épen maradt erődítményében arra is gondoltak, hogy a családosok se unatkozzanak: többek között egy középkori tematikájú beltéri gyermekjátszóval, fegyverbemutatókkal is várják a kicsiket és nagyokat. A vár mindemellett kutyabarát, szóval a házikedvencet sem kell otthon hagyni.
A látogatni valók közé rohamosan zárkózik fel a néhány éve megújult siklósi fürdő. A vár tövében álló, többgenerációs gyógy- és élményfürdőben is elfoglalhatja magát idős és fiatal. A kisebbeket úszásoktatással és játszószobával várják, míg az idősebbek a sószobában töltődhetnek fel. A napozókertből pedig csodás kilátás nyílik a siklósi várra.
A várost és környékét már harmincezer éve lakják, az utolsó jégkorszak végén már mamutvadászok éltek a tájon. Jóval később, a kelták megtelepedésével megjelent a szőlőtermesztés és a borfogyasztás kultúrája is, amit a rómaiak fejlesztettek tovább.
Az aprócska Villányi borvidék Magyarország egyik legismertebb bortermő vidéke, elsősorban karakteres vörösborairól ismert. Kevésbé van a köztudatban, hogy remek fehérborok is megízlelhetők a borvidék siklósi körzetének településein. Már csak ezért is érdemes lehet Siklósra ruccanni az Ördögkatlan fesztiválról. Vagy, ha másért nem, hát azért, hogy elmondhassuk, bejártuk Magyarország második legdélibb városát, ezen a címen egyébként a tőle csak hat kilométerre fekvő Harkánnyal osztozik.