KÁKICS – ROSSZUL ÁLLUNK, SEGÍTSETEK!

Sziasztok,

Idén is kb. félmillió forint kellene a gyerekek nyaraltatásához, és egyelőre az elárverezett képpel együtt sincs még meg az összeg fele sem! Tehát, ha tudtok: segítsetek, 1000 Ft is jól jön. Mi biztos, hogy a gyerekek nyaralására fogjuk fordítani. 

Addig is, bemutatom Petit. Peti 6 éves, és születése óta egyedül neveli az apukája. Ezeket a fotókat májusban, gyermeknapon készítettem róla. Az apukája azért engedte el a csapattal, mert Józsi, a besencei polgármester felesége a dadusa az óvodában, és rengeteget foglalkozik vele. Peti egy hétig alig aludt a májusi budapesti kirándulás előtt. Hogy most hogyan doboghat a kis szíve egy öt napos nyaralás miatt, azt el nem tudom képzelni. Csak azt tudom, hogy amikor Petit láttam, mintha magát a boldogságot láttam volna. Mert Peti imádta Budapestet. Peti nevetett mikor repülőt látott, nevetett mikor kergette a galambokat, és ő volt a legbátrabb felfedező az állatkertben.

Ha fél szemünk nem volt rajta, egészen biztosan valami eldugott helyen guggolva találtuk, ahogy tátott szájjal figyelte az állatokat. Én pedig őt bámultam tátott szájjal, és magamban azt kívántam, hogy ötszáz év múlva is csupa olyan híres emberekről lehessen olvasni a történelemkönyvekben, miszerint: „Született 2011-ben egy eldugott kis faluban, egy szegény munkáscsalád legkisebb gyermekeként.”

Hiszem, hogy nem baj, ha egy gyermek lelkében mély öblöket mos ki a fájdalom vagy a szükség, mert felnőtt korban ezekbe a szántásokba sokkal több szeretet és bölcsesség tud megférni. Peti, ha tehetné, folyamatosan felfedezné a világot. Azt imádja a legjobban, ha utazhat, de erre rendkívül kevés lehetősége van azon kívül, hogy a falubusz átviszi a szomszédos községben lévő óvodába.

Segítsünk neki, hogy eljuthasson hozzánk.

Köszönöm,

Annamari