CSEH TAMÁS ARCHÍVUM
 |
| Cseh Tamás és Andris |
Védnökünk, örökös barátunk Tamás, kötelességünk hát, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár és a Budavári Önkormányzat együttműködésében létrejött archívumot bemutassuk. Már csak azért is, hogy minél többen tudjanak róla, részben azért, hogy kiderüljön, hogyan láthatunk-hallhatunk Tamástól olyan felvételeket, dokumentumokat, amikkel másként nem találkozhatunk, másrészt azért, hogy mi magunk is gazdagíthassuk a gyűjteményt, hiszen bizonyos, hogy sokan rendelkeznek „titkos” dokumentumokkal, emlékekkel, amiket szívesen megosztanak másokkal.
Az Archívum programjai Nagyharsányban, a Kossuth utca 30-ban (Narancsliget) lesznek, mégpedig abban a teremben, ahol két éve Tamás rajzaiból-képeiből rendeztünk kiállítást, tavaly pedig Novák Erik indiános képeit láthattuk ott. Idén Koncz Zsuzsa, a tavasszal elhunyt fotográfus Cseh Tamásról készült portréit helyezzük el abban a szobában, ahol délutánonként beszélgetések és vetítések idézik fel Tamást.
 |
| Hanák Gábor |
Augusztus 2-án Hanák Gáborral, történész-filmrendezővel, az Archívum egyik kitalálójával, vezetőjével beszélget Bérczes László. Gábor és Tamás a Századunk című televíziós sorozatban dolgoztak együtt. Az Ördögkatlanra Gábor készített egy filmösszeállítást is Cseh Tamás arcai címmel, a beszélgetés után (majd minden délután) ezt vetítjük.
Augusztus 3-án Novák János, zeneszerző, rendező, a Kolibri Színház igazgatója lesz a vendégünk. Novák már a hetvenes években együtt zenélt Tamással, később elkísérte őt az 1990-es erdélyi körútra (a kolozsvári koncertből is láthatunk részleteket!), és fellépett Tamás egyik utolsó koncertjén, Pulán is (ha addig megtaláljuk, ebből a beszélgetésből-zenélésből is láthatunk egy felvételt, benne az emlékezetes pulai harangszóval), és János beszél majd készülő könyvéről is.
Augusztus 4-én Cseh Andrással beszélget Bérczes. András képzőművész (az Ördögkatlanban is volt már kiállítása), de (mily meglepő!) zenéléssel is foglalatoskodik (Búcsúkoncert zenekar – Narancsliget, augusztus 2.). Illusztrálta például a papa indiános könyvét (Csillagokkal táncoló kojot). Vetítünk részleteket András Ferenc filmjéből, amiben Cseh Tamás és Cserhalmi György énekelnek, lovagolnak – Andris pedig, még kicsi gyerekként kardozik. És levetítjük a Debreceni Csokonai Színházban rögzített könyvbemutatót is, ahol a két szerzővel, Cseh Tamással és Cseh Andrással beszélgetett Bérczes az „Indiánról”.
Augusztus 5-én azt az összeállítást vetítjük, ami az első Ördögkatlanon készült – Cseh Tamással Háy János beszélgetett akkor, majd a védnök megnyitotta a fesztivált. De rég volt…
CSEH TAMÁS ARCAI
Az Országos Széchényi Könyvtár Interjútárában folyik a munka, hogy minden dokumentum, emlék - ha csak virtuálisan is, ahogy szakszerűen mondják
digitalizálva - együtt lehessen és megőriztessék.
Ebben az Archívumban
állományvédelmi kritériumoknak megfelelő adatmennyiség már 2,4 Terabyte…
De erről majd egy másik alkalommal.
Most a filmösszeállításról szólnék, mely mintegy beszámoló is,
hiszen munkatársaim sok éves munkája nélkül nem jöhetett mindez létre.
Pontosabban azzal kezdem, amiről – bár nagyon fontos idő - nem szól a mai összeállítás: Az első évtizedekről, a fiúk felnőtté válásának történetéről,
meghatározó személyiségekről, hatásokról, a Szabad Európa Rádió hallgatásáról,
a titkosrendőrségről, a privátszféráról, a pálya teljességéről….a hiányokról majd a
reménybeli folytatásban.
Hősünk, hőseink Cseh Tamás, Bereményi Géza és barátaik
a mindenkori jelenben a történelmet, a múltban a jelent keresték.
A kádárizmusról a mai közbeszéd csak általában szól,
azért oly rózsaszín és virulens.
Ők azonban pontosan és különösen fogalmaztak.
Most csak két vonatkozás, amiről úgy gondolom meghatározó volt.
Benne éltek, kiszolgáltatottjai és élvezői voltak maguk is a konszolidációs dagonyának. - Be nem vallott sajátossága volt a kornak, hogy egy társaságba járt a kontesztáló szuverén kívülálló… és az udvari értelmiségi,
akik szívesen hallgatták a szabad világ vállveregető megnevezését
a legvidámabb barakkról,
elfogadva, hogy a láger örök és alapjaiban megváltoztathatatlan…
Ezzel szemben: a dalok tárgya a szabadság volt - a majd negyven év alatt
minden szó, minden hangsúly, minden akkord önmagán túl valami mást is jelentett,
és ha a sorok között rejtetten is, és ha szimbolikusan is:
ez a szabadságszerető ember vallomása volt.
„hol zsarnokság van, ott zsarnokság van”…Irta Illyés Gyula,
ne feledjük - ő is a maga idejében, - Tihanyi asztala fiókjának…
Az ’56-os forradalom után is, az elfojtott emlékezet,
ha nyilvánosságot akart, akkor csak – sorok közt - szólhatott.
A dalok világa - nemzedékek számára azt jelentette
„ahol nincs szabadság, ott nincs szabadság”.
Az igaznak katartikus kimondása mindig felszabadító erejű,
még ha tudtuk is akkoriban - az alkalmi helyeken - ,
ha az kocsma, vagy színpad is volt, hogy ez az életérzés
csak egy estére szóló érzete a szabadságnak.
Talán korszerűtlenné váltak, hangzanak most ezek a szavak,
És azt is tudom, hogy ma már kevés ezt kimondani.
Jól kell kimondani !
Ez a filmösszeállítás azért született,
hogy mintát adjon a szólás minőségéről,
hogy az autentikusat, a valódit felmutassa.
Bakonybél, 2012. június 23.
Hanák Gábor