Δ-GYAKORLATOK
VÁLTOZÁS!
A helyzet az, hogy Mészáros Ágoston, szentesi diák jól eltörte a bokáját – műtét, gipsz, szomorúság. Így aztán a Csontbrigád helyett a TANAROK TÁRSULATA jut lehetőséghez: Keserű Imre rendhagyó produkciója nagyon más, mint a beígért Rejtő-adaptáció, de legalább annyira izgalmas. (Ágostonnak jobbulást kíván a Katlan!)
Tehát:
Augusztus 2. 18.00 Kisharsányi Tornaterem
Δ-GYAKORLATOK
A Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának tanárai a fenti címmel létrehoztak egy rendhagyó színházi előadást. A produkció annyiban tér el a tagozat eddigi gyakorlatától, hogy a darabban nem diákok, hanem maguk az alkotó drámatanárok játszanak. Számos dolog motiválta ezt a nem szokásos módját művészeti-szakmai tudásuk formába öntésének: így például a mondanivaló - amely felnőtt tapasztalatokra épít; vagy az ehhez szükséges előadásmód sokszínűsége – amely a színészi játék érettebb fokát kívánja meg.
A játékot – néhány szépirodalmi ötlet felhasználásával - maguk a színre-vivő drámatanárok írták, munkájukat Keserű Imre (a szentesi drámatagozat egyik első tanára, évek óta elismert diákszínjátszó rendező) fogta össze feszes kompozícióvá.
A drámatanárok ezúttal színészként szerepelnek– az előadás egyik érdeme éppen az, hogy a rendezés pontosan arra és csakis arra épít a színészi feladatok terén, ami általuk megvalósítható, tőlük elvárható; ezt viszont a maximumon tudják produkálni szerepeikben.
Az előadás 2005. július elejére készült el, azóta több tucatszor szerepelt a legkülönbözőbb helyszíneken: többek között a Szkénében, a Bárkában, az egri színházban, a kapolcsi Művészetek Völgyében, a szegedi Pinceszínházban, stb.
A címben szereplő Δ a „szerelmi háromszög” –re utal, mely az előadás központi témája. A kb. 90 perces darab első részében a „férfi – nő – másik” viszonyrendszerét „színéről” veszi nagyító alá a színjáték; vagyis komoly oldaláról. Az első rész színházi formája ennek megfelelően a „lélektani realizmus” egy – az alkotók által megteremtett – változata: „élve boncolás”. A második részben „visszájáról” közelít az előadás a szerelmi háromszöghöz: egymás után sorjázó jeleneteiben a színházművészet sokféle műfaját (commedia dell’arte, népszínmű, stb.), stílusát (abszurd, groteszk, stb.), önkifejezési formáját (bábjáték, zenés játék, stb.) használva dolgozza fel a témát – vidám oldaláról, nagyon sok humorral.
Írták és játsszák: Matos Ibolya, Szebeni Zoltán, Szurmik Zoltán
Zenei szerkesztés, zenekíséret: Majtényi András
Írta és rendezte: Keserű Imre
