Marco Bell - Este que soy / Ez vagyok – fotókiállítás

Egóról, stigmákról, tradícióról és még sok mindenről - egy venezuelai művész szemével.

A februári budapesti (TOBE Gallery) bemutatkozás után az Ördögkatlanon láthatja ismét a közönség Marco Bell - Este que soy című fotósorozatát.


Kinézet alapján ítélünk, az öltözetük szerint kategorizáljuk az embereket. Tesszük ezt a kulturális örökségünkből fakadó konvenciókra válaszként. A ruházat lehetővé teszi számunkra, hogy létrehozzunk egyfajta hierarchiát, szerepeket és személyiségeket formáljunk; ahogyan az emberek öltöznek, az a legmélyebb gondolataiknak a mutáns megnyilvánulása, szimbólumrendszer, nyelvezet, a kommunikáció nem verbális formája.

A bemutatásra szánt fotósorozat szereplőit a farsangi parádén, az utcán rögzíti fotóriporteri érzékenységgel Marco Bell fotóművész, aki jelenleg a New York-i Parsons Design iskolában végzi fotóművészeti mesterképzését.

Mi európaiak a farsangot Velence pompás, színes jelmezeihez kötjük, ha egy kicsit távolabbra tekintünk, akkor is csak a rioi Sambodromo látványos felvonulása jut eszünkbe. A most bemutatásra kerülő anyag nem a karneválok felszabadult örömét, szabadságát sugározzák, sokkal inkább Venezuela és a latin-amerikai társadalom problémái köszönnek vissza. Ezek a problémák többrétegűek, és az elmúlt két évtized nyomai rejtőznek benne. A társadalom pillanatfelvételei ezek a fotók, ahol a szereplők arcán rejtett magányosságot lehet érzékelni, szigorú tekintetekkel nézünk farkasszemet, gyerekek és felnőttek keresik identitásukat, ebben az érzelmi útvesztőben.

Az Este que soy egy hosszútávú projekt többek között egóról, stigmákról, személyiségről, tradícióról, ellentmondásról, humorról, teátrálisságról, engedelmességről és patriotizmusról. A sorozat gondolatisága az egyenruhák és jelmezek, felnőttek és gyermekek témáinak azonos szintű ütköztetésében gyökerezik. Hol van a határ jelmez és egyenruha között? Mi választja el a lehetőséget az elnyomástól, a szabadságot a kényszertől? Az Este que soy szembesít minket ezekkel a nyugtalanító kétértelműségekkel, amelyek a hatalmi rendszereket irányítják.

és a Karnevál ezzel nem ér véget …