Nyúlnak lenni jó dolog

Aligha találhatni az Ördögkatlannál családbarátabb kulturális fesztivált kishazánkban. Fölsorolni is nehéz lenne, mennyiféle izgalmas elfoglaltság várja a gyermekeket napközben, a különféle játszóházaktól kezdve a báb- és gyermekelőadásokon át egészen a táncos foglalkozásokig. A négy falu közül Palkonya tekinthető a kicsiket leginkább kiszolgáló helyszínnek, szombat délután a Cifra Udvarban a Győri Vaskakas Bábszínház előadásában Bob és Bobek történetét követhették végig. Szúkenyik Tamás egyetlen, függönyökkel és egyéb furfangos kellékekkel, tárgyakkal felszerelet pult mögött játssza el az egész mesét: a varázsló pálcáját megszerző, két kis kópé nyulat irányítja, kockás zsebéből kiskutyát húz elő, fejbábbal a fején bújócskázik, nevetgél és énekel, s ha úgy adódik, varázsol is. A barátságos állatok és ízletes káposztafejek, friss répák körül forgó mese elejéről én sajnos lekéstem: aki Nagyharsányból még éppen időben indult, az Villányban egy végeláthatatlannak tűnő felvonulásba botlott, s a lépésben haladó kocsisor nem ért át időben a hosszan kígyózó településen. Az viszont az első tíz-tizenötpercről lemaradva is látszott, hogy a méregzöld és a bordó színek uralta kis szeglet aprólékos munkával, átgondolt és ötletes koncepciót követve készült, a tervező és rendező Bartal Kis Rita szokásához híven most is megbízható, minőségi munkát végzett. Nem csoda hát, hogy a Cifra Udvar sátra szépen megtelt, az első sorokban kisgyerekek figyelték és kommentálták a mesét, hátrébb nagyobbacskák foglaltak helyet az asztalnál, mögöttük szülők és nagyszülők álldogáltak, ebédelgettek. A barátságos és nyugalmat árasztó hangulat az előadás végeztével sem szűnt meg, spontán zenélés és csángó táncház következett, természetesen gyerekek főszereplésével.




Sándor Zita