Színház az Ördögkatlanban
| BUSZ-SZÍNHÁZ Bizonyára Ön is szeretné tudni, hogy merre hány méter. Az Ördögkatlan helyszínei között közlekedő buszokon rajtaütésszerűen Scherer Péter és Mucsi Zoltán, valamint Lass Bea, Szabó Vera, Göttinger Pál, Takács Géza és Pál András fogja ismertetni a fontosabb hely-, fesztivál-, irodalom- és eszmetörténeti tudnivalókat, valamint a biztonsági előírásokat és néhány sötét titkot. |
| TERMÉSZETES VÉSZEK KOLLEKTÍVA: FIXA-IDEA FELEKEZETA FIF TÖBB, MINT VALÓSÁG! A FIF ÍGÉRET! „Nem tudja a megoldást a jelen válsághelyzetére? Mi tudjuk. Nem tudja, mit kezdjen az életével? Mi tudjuk. Nem tudja, mi legyen a családjával? Mi tudjuk. Nem tudja, mit tegyen a lelki épülése érdekében? Mi tudjuk. Most, itt, csak Nektek és Önöknek, itt van a FIXA-IDEA FELEKEZET. A FELEKEZET, amely a Te ideád, a Te metafizikád, a Te léted és a Te ígéreted! Legyen mindig fixa-ideád! Lépj be közénk Te is - lépj be a FIXA IDEA FELEKEZETbe!„ (részlet a FIF szórólapjából) A 2008-as (FIXA-IDEA, 2008) és a 2009-es (FIXA-IDEA PÁRT, 2009) évekhez hasonlóan, a Természetes Vészek Kollektíva 2010 nyarán is szeretné megszólítani az utca emberét. A 2008-as évben, előtérbe állítva a reklámok és tömegtermékek elbutító hatását, a TVK olyan energiaitalt kísérletezett ki, amely minden helyzetre megoldást hozott. 2009-ben a TVK a politikai csatározások színterét szemelte ki. Olyan pártot „alapított" tehát - a FIXA IDEA PÁRTot (FIP) -, amely minden krízishelyzetre, legyen az politikai, gazdasági, társadalmi vagy (főképpen) kulturális, tudott megoldást. Most a TVK a reklámok és a politika be nem váltott ígéretei után valóban olyan felekezetet hoz létre, amely képes a tökéletes metafizikai élményhez juttatni azokat, akik elfogadják és teljesítik a felekezethez való tartozás feltételeit. A „FIXA-IDEA FELEKEZET" alkotói: ÁRVAI GYÖRGY, IMRE ZOLTÁN, KATONA LÁSZLÓ, KULCSÁR VIKTÓRIA, LENZ TÜNDE, SCHEIN GÁBOR, SZIRTES ATTILA, SZŰCS EDIT Az esemény támogatója: NKA |
| PR-Evolution Dance Company: Blue Man A kék határtalan mélysége, ahol megszületik az erő. Elveszni benne könnyű, de kitörni még nehezebb. Számtalan kétség, ábránd, szorongás, öröm, mind itt kering körülöttük, de melyiket érhetik el. Bőrük alatt kúszik valami, egy megállíthatatlan erő, mely kitörni készül. Lassan felemészt, eluralkodik, nem hagy szabadulni. Kívülről semmi sem látszik, csupa titok, vagy a valóság. A férfi... A PR-Evolution Dance Company már 2003 óta van jelen a táncvilágában. Előadásaikban képviselik az érték teremtő szellemiséget, a magas szintű tánctechnikát. Mindenkihez szólni szeretnének, mindenkihez, aki szereti a táncot, hiszen a darabokban nagy hangsúlyt fektetnek a mozdulatok, a tánc szépségére, azokra az érzelmekre, melyeket nap mint nap átélünk. Koreográfia: Nemes Zsófia Táncművészek: Baranyai Balázs, Jellinek György, Zsíros Gábor |
| Boka Gábor Színháza: Arany János - Nagyidai Cigányok - ELŐADÁS A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. Boka Gábor utcaszínházas és vásári komédiás helyi erők bevonásával, a karakterek megbolygatásával készül színpadra vinni a legendás történetet. |
| Boka Gábor Színháza - János vitéz hiteles története képekben elbeszélve A fesztivál visszatérő vendégei újra egy hihetetlen és mégis hiteles történettel varázsolják el a nagyérdeműt. |
| Ödön von Horváth: Istentelen Ifjúság - Bárka Színház Játsszák: Kardos Róbert, Réti Adrienn, Koloszár András, Dér Zsolt, Szabó Gábor, Juhász Lajos, Szilvási Dániel, Mesés Gáspár, Kosznovszky Márton Rendező: Vidovszky György Az előadás alapjául szolgáló regény története a hitleri Németországban, egy középiskolában játszódik. Főszereplője egy középkorú, egyedül élő tanár, aki azt találja mondani a diákjainak: „a négerek is emberek". Az osztály ellenségesen reagál erre az egyszerű mondatra: követelik, hogy más tanár tanítsa őket a jövőben. Bár az igazgató közbenjárására a tanár folytathatja munkáját, de ezzel kezdetét veszi a tanár bűnbeesés-kálváriája. A katonai felkészítőtáborban feltöri egyik tanítványa naplóját, titokban kilesi a fiú éjszakai találkáját egy lánnyal, hazudik, és ezzel közvetve okozójává válik egy brutális gyilkosságnak. A tanár - bár úgy érzi határozott értékrendet képvisel - gyáva kimondani az igazságot, ő is elveszni látszik, mint értékvesztett tanítványai és szülei. Megállíthatatlanul érkezik a Halak kora, megfagy a lélek. Fojtó légkörű történet megzavarodott fiatalokról és egy kisember gyávaságáról, ellentmondásos viselkedéséről, igazság- és Istenkereséséről. |
| Gergye Krisztián Társulat Danse Macabre haláltánc-koreográfia Táncolják: Frigy Ádám, Hoffmann Adrienn, Horváth Adrienn (KET), Mádi László (KET) Zene: Alfred Schnittke, Liszt Ferenc, Saint-Saens Jelmez: Béres Móni Koreográfus, rendező, látvány: Gergye Krisztián Hajamnak árja még veres, miért, hogy a régi léha seregből senki sem keres? Ölem még izzó csókra éhes, mellem rózsája még kemény... S az ablakon röhögve lépett be az utolsó vőlegény: „Hopp Sára, hopp, gyerünk a táncra, ma holt szerelmed torán hadd üljön nászlakmát a lárva ágyékod hervadt bíborán." (Francois Villon: Haláltánc ballada) „A koreográfia a maga számtalan körtáncával olykor egyenesen megelevenedett ornamentikára hasonlít, végtelenített frízekre, máskor középkori vándorkomédiások vicces, harsány, obszcén mutatványait idézi, de visszaköszönnek a koreográfustól megszokott furcsa kentaurok, mitológiai lények és a többszereplős erotikus formációk is." (Tóth Ágnes Veronika, Kultúra.hu) |
| Luigi Pirandello: Nem tudni, hogyan (14 éves kor felett ajánlott) Bárka Színház produkció Rómeo Daddi, Gróf: Mucsi Zoltán Bice, Daddi felesége: Szorcsik Kriszta Giorgio Vanzi, tengerész tiszt: Ilyés Róbert Ginevra, a felesége: Spolarics Andrea Nicola Respi, Márki: Kálid Artúr Valamint: Három szakács Rendező: Bocsárdi László | |
| A színdarab szereplői, a két házaspár Giorgio és Ginevra illetve Romeo és Bice is ezeket a kérdéseket teszik fel maguknak és egymásnak. Giorgio 8 hónapos tengeri út után érkezik haza, mialatt felesége a baráti házaspárnál töltötte az utolsó három hónapot. Ki mit követett el? A helyzetüket még bonyolítja, hogy a színen megjelenik az ötödik, a csábító Respi és ekkor beindul egy egyfajta pszicho-krimi. A "nyomozás" során kiderülnek régi, elkövetett és csak képzeletben elkövetett bűnök. Kiderül, hogy senki és semmi nem olyan, mint amilyennek látszik. Mivel a történet a valóságban is és a pszichében is játszódik, nem nélkülözi a filozófiai "játékokat". |
| KoMa Társulat Garaczi László: Plazma "Plazmavilág: a karakterek, helyzetek, történések folyamatos forma- és halmazállapot változáson mennek keresztül. Felismerhető egy város, Budapest körvonalai, helyzetei, figurái. A konkrét és mégis relatív térben keresünk formát, jellemet, igazságot, törvényt. A darab szereplői bár mai, városi magyarok, ugyanakkor külsőleg és belsőleg a plazmaság „törvénye" alatt állnak: egyik jelenetből úgy folynak át a másikba, mint különböző színű folyadékok, különböző formájú edényekbe (hajszálcsövesség)." (Garaczi László) 5 színész. 25 szerep. 1 felvonás. 0 díszlet. Játék. Rólad, rólam, rólunk. | |
| Elsorvad a kisagyad, ha nem simogatnak? Öngyilkos leszel, ha nincs kapcsolatod? Boldog vagy, ha van? Bármilyen inger jobb az ingertelenségnél? Ez csak játék? Szereplők: Mohai: Polgár Péter Fábián: Jaskó Bálint Balla: Zrinyi Gál Vince Réka: Jelinek Erzsébet Bori: Lass Bea |
| Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Hősköltemény egy részben, négy énekben Petőfi Sándor 1844-ben írta ezt a remekművét. Műfaji meghatározása: "eposz-paródia" A helyszín egy falusi kocsma, ahol "szemérmetes Erzsók ötvenötéves bájai" megbabonázzák a "helybéli lágyszívű kántort", viszont Erzsók szívéért a „helység kalapácsa" is verseng. Az óriási konfliktust bonyolítja még a "fondor lelkületű egyházfi", Bagarja uram a "béke barátja", Vitéz csepű Palkó és még sok más remek figura felbukkanása. Egymaga előadja: BECENCZI ÁRPÁD |
| Háy János: Házasságon innen és túl Előadja: Rátóti Zoltán Videotechnika: Marosi Veronika „Ez még szerető, az már feleség ez még feleség, az már szerető. Ez még elvált, az már házas, ez még házas, az már elvált. Ez még szeret, az már nem emlékszik, ez még nem emlékszik, az már szeret. Ez még vadászik, az már megfőzte, ez már megfőzte, az még vadászik... Ez már, az még és ez még, az már, de végül mindegyiket megette a halál." |
| Kovács Gerzson Péter / TranzDanz: re-DNS A rendre újjászülető archaikus és a folyamatos szellemi átalakulásban élő mai emberben a megújulás, a renovatio utáni vágy, az emberi létezés egyik egzisztenciális élménye a közös: a re-DNS. Az új minőség kialakulása folyamat, a változásnak nincs pillanata, nincs kapu, csak út, így „szertartás" sincs; a „szertartásra" való felkészülés, a megélt és irányított változás maga „a beavatás", a re-DNS működésének célja. Az élő zene és tánc interakciójára épülő darabban az állandóság és a változás, az egyedi és a közös, megtervezhető és az esetleges viszonyait vizsgálja a koreográfus, KGP. Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter Zeneszerző: Dresch Dudás Mihály Táncosok: Bora Gábor Katona Gábor ifj. Zsuráfszki Zoltán Zenészek: Dresch Mihály Bakai Márton Hock Ernő Technikai munkatárs: Payer Ferenc Támogatók: Trafó KMH Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium, NKA, MÁNE, Kultúrmata |
| J.D.SALINGER: ZABHEGYEZŐ Jerome David Salinger Zabhegyező című regénye alapján készült produkciót Kolcsár József, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze rendezte és játssza. J. D. Salinger 1951-ben megjelent Zabhegyező című regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma. Az előadás Kolcsár Zabhegyező olvasata, bár a szöveg a regény módosítatlan részleteiből áll össze. Az előadásban a regénybe foglalt történet már a távoli múlt, azonban a főhős Holden Caulfield, New York-i kalandjai óta mit sem változott. Húgát, Phoebét, és Jane Gallaghert még mindig őszintén szereti, de azóta sem tudott megbékélni a világgal. Továbbra is a zabhegyezés - a kispolgári élet elutasítása - bizonyul számára az egyedüli járható útnak, csakhogy 30 éves korban már egyre veszélyesebbé válik ez a különös „hivatás". Kolcsár József így vall az előadásról: „A szerző azt írja, hogy a serdülőre jellemző, hogy nagylelkűen meg akar halni azért, amiért az érett ember alázatosan élni akar. Ezt az életérzést próbálom meg átadni a nézőknek, ami azért nehéz feladat, mert nem lehet pontosan megfogalmazni, hogy miről is van szó. Azt hiszem, ez az érzés általában fiatal korban szokta hatalmába keríteni az embereket, és nagyon inspiráló lehet, de egy időn túl sokszor károssá válik." |
| Tasnádi István: Nézőművészeti főiskola (a Jászai Mari Színház előadása) szereplők: Katona László Mucsi Zoltán Scherer Péter Rendező: Árkosi Árpád Az előadás valamikor a közeli jövőben játszódik, amikor már senki nem jár színházba. A nézők elszoktak a színháztól, mert kényelmetlennek találták; egy ideig megpróbáltak úgy viselkedni a színházban, mint a moziban, vagy otthon a tévé előtt, de ebből rengeteg konfliktus fakadt. A színészek egyre többször keveredtek velük vitába, sokszor leállt vagy félbeszakadt az előadás, míg az egyik Hamlet előadás alatt a címszerepet játszó színész Yorick koponyájával fejbe dobta az egyik popcornozó nézőt. Az igazi tragédia azonban egy Cid előadáson következett be, mikor két felbőszült statiszta a nézők közé hajított egy másfél mázsás kandelábert - négy halott, tizenöt sebesült. A kormány bezáratta az összes színházat. Ennek már három éve. Itt az ideje az óvatos nyitásnak. A Kultuszminisztérium prevenciós alapja létrehoz egy felsőfokú oktatási intézményt, mely diplomás nézőképzéssel foglalkozik. A diploma tulajdonképpen egyfajta jogosítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa alkalmas a színházban rá váró fokozott pszichikai és fizikai terhelés elviselésére. |
Azt meséld el, Pista! Örkény István az életéről Elmondja: Mácsai Pál Az író saját szavaiból összeállította: Bereményi Géza és Mácsai Pál "Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne?" Ezen az estén az író a színész testét ölti magára. |
| Trigon Lét és nemlét közti vékony határmezsgyén játszódik Vida Gábor táncelőadása. A Trigon igazi összművészeti produkció, melyben a táncon kívül a zene is nagyon fontos szerepet, hiszen Kolonits Klára opera-énekesnő és Dinyés Dániel zongorista is aktívan közreműködnek benne. A darab kozmikus időbe viszi a nézőt, ezt jelezi az előadás címe is, hiszen a „trigon" egy asztrológiai fogalom, mely a bolygók lehető legharmonikusabb együttállását jelöli, hatalmas védelmet és biztonságot jelent. Ez az értelem tevődik rá szülő és gyermek, anya és fiú viszonyára a produkcióban, melyben a fiát világra hozó, majd elsiratni kényszerülő anya fájdalmas belső vívódása jelenítődik meg. „A táncosok gömbölyű formákat idéző mozdulatai a kisember tragédiáját az univerzális körforgásba kapcsolják, mely által a halál teremtő erővé, a megújulás forrásává válik, így aztán a trigon mint életet adó tűzszimbólum is megidéződik az előadásban." (Szép Orsolya, naplo-online) Elhangoznak Dowland, Purcell, J.S.Bach és Schütz zenéi. |
| Berecz András mesél Lehet-e Ördögkatlan Fesztivál Berecz András elbűvölő meséi nélkül? Aligha.. "Hármat kell annak megfontolni, aki mesemondó akar lenni: magasra állni, hogy lássák, a torkát kinyitni, hogy hallják, s rövidnek lenni, hogy szeressék... A meséket nem irodalmi nyelven, és nem kötött szöveggel mondom, hanem különféle, a köznyelvben alig ismert, ritkán használt szavakat beépítve, és a rögtönzésnek tág teret adva." - Berecz András |
| Slawomir Mrozek: Mulatság Bárka Színház produkció Játsszák: B legény Szikszai Rémusz S legény Mucsi Zoltán m.v. N legény Scherer Péter m.v. díszlet Sárkány Sándor jelmez Kárpáti Enikő munkatárs Cseh Tamás rendező Bérczes László |
| Három legény elindul a bálba. Úgy hallották, mulatság lesz. Kiöltöznek: öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág. A bálterem zárva. Betörik, mert bentről hangokat hallanak. A terem üres. Most akkor lesz mulatság vagy nem lesz? És ha lesz, kitől lesz? Másoktól? Maguktól? Mit kell tenni, hogy mulatság legyen? Hogy muzsika legyen. Hogy igazi legyen. Ez a kérdés. Egy életen át. Kultikus előadás a Bárka Mulatság-a, több díjat nyert és sok helyen vendégeskedett a 10 év alatt, ezek: Győr, Szombathely, Nagykanizsa, Szajol, Debrecen, Csurgó, Kolozsvár, Prága, Kalisz, Szentes, Jászberény, Eger, Pestszentlőrinc, Pula, Dankó utca (hajléktalanszálló), Kongresszusi terem, Szeged, Dunaújváros, Brest, Révkomárom, Királyhelmec, Pápa, Nagykároly, Pozsony, Pécs, Nagyharsány, Beregszász, Rákosliget, Kesztyűgyár-Budapest. A 230. jubileumi előadást a színház nagyobb termében, a Vívóteremben tartottuk. A meglepetésvendég Cseh Tamás volt. Videó: http://szinhaz.tv/page/10_eves_a_mulatsag |
| HÁRMASALÁ Perdöntő egyfelvonásos hoppáré.Megrendítő, zenés egyszobahall, szerelemről, emésztésről, halálról: hármas alá. |
A Hármasalá:
| Kubányi Bálint - 87 kg. - Fókaarc - Makulátlan nyelvtudás. - Önismérv. | Varga Livius - 72kg. - Pókszabás. - Megfellebbezhetetlen igen-nem. - Meghitt. |