Beszélgetés egy holland Katlanlakóval
Honnan hallottál először az Ördögkatlanról?
A fesztiválról a legjobb barátomtól, Lucától hallottam, aki éppen nálunk, Hollandiában au pair-kedett. Összebarátkoztunk, és amikor haza kellett mennie, megemlítette, hogy van egy kedves kis fesztivál, amit biztosan fogok szeretni, annak ellenére, hogy tudta, én nem vagyok oda a hagyományos fesztiválokért, mert ezek általában sokba is kerülnek, túlzsúfoltak és csak egyfajta program van rajtuk. Így két évvel ezelőtt eljöttem megnézni, és most már harmadik alkalommal vagyok itt.
A Katlanon mindenféléket lehet csinálni, például magányosan olvasgatni, napközben faluról falura járni, este bulizni. Nagyon könnyű az emberekkel itt kapcsolatba kerülni. És az is tetszik, hogy itt gyakorlatilag nincsenek külföldiek. Nincs nagy kedvem például hollandul beszélgetni a Szigeten, inkább a magyar emberekkel ismerkedem meg.
Említetted, hogy harmadik alkalommal vagy itt. Mi az, amit ennyire szeretsz ebben a fesztiválban, amitől évről évre visszatérsz?
Jó néhány dolog. Először is: szeretem az országot. Olyan, mintha a második otthonom lenne. Másodszor: az emberek. Végül pedig a fesztivál hangulata ideális arra, hogy hajnalig tartó beszélgetéseket folytassunk, egyik faluról a másikra mást és mást tapasztaljunk meg. És mindenki itt van, nagyszülők, kisgyerekek, fiatalok egyszerre, együtt. Ezt nagyon szeretem.
Mik a kedvenc programjaid?
Egyik legnagyobb kedvencem a Wombo Orchestra. Szeretem a koncerteket, bár legtöbbször nem értek a szövegekből semmit, vagy alig valamit. Ha van cirkusz, arra is biztosan elnézek. A klasszikus zenei programokat egyenesen imádom. Egyik legmeghatározóbb ilyen zenei élményem éppen Palkonyához köthető.
És mi a véleményed a hagyományokról?
Mindig elmegyek a Quimby nyitókoncertre és a Cseh Tamás emlékkoncertekre. Ezen felül kialakítottam a saját szokásaimat. Ha lehetséges, akkor mindig egy jegeskávéval kezdem a napot, ezután elmegyek Palkonyára, egyedül vagy barátokkal, mert egyszerűen el kell mennem oda. Számomra ez a hely szent. Amúgy pedig mindig egy pár nappal a fesztivál előtt érkezem Magyarországra, és csak egy pár napra rá megyek el, hogy egy kicsit kitoljam a nyaralásomat. Már tizenkétszer voltam Magyarországon, barátokat látogatni, fesztiválozni.
Mit szeretsz ennyire Magyarországban?
Azt, hogy itt otthonosabban érzem magam, mint Hollandiában. Ez lehet, hogy furán hangzik, de ha nálunk elmész egy bárba, akkor egy este 20 új, úgynevezett „barátot” szerezhetsz ugyan, de ezek többnyire felszínes kapcsolatok. Magyarországon ezzel szemben nem, mivel az emberek egy kicsit távolságtartóbbak. De ez nekem bejön, mert ha viszont sikerül barátokat szerezni, azok már egy életre szólnak. Szóval számomra könnyebb eligazodni a magyar embereken, és kijönni velük, mint Hollandiában.
Akkor ezek szerint tervezel jövőre is jönni?
Igen. Úgy gondolom, hogy amíg ez a fesztivál lesz, addig itt leszek én is.
Pál-Kovács Ramona
A Katlanon mindenféléket lehet csinálni, például magányosan olvasgatni, napközben faluról falura járni, este bulizni. Nagyon könnyű az emberekkel itt kapcsolatba kerülni. És az is tetszik, hogy itt gyakorlatilag nincsenek külföldiek. Nincs nagy kedvem például hollandul beszélgetni a Szigeten, inkább a magyar emberekkel ismerkedem meg.
Említetted, hogy harmadik alkalommal vagy itt. Mi az, amit ennyire szeretsz ebben a fesztiválban, amitől évről évre visszatérsz?
Jó néhány dolog. Először is: szeretem az országot. Olyan, mintha a második otthonom lenne. Másodszor: az emberek. Végül pedig a fesztivál hangulata ideális arra, hogy hajnalig tartó beszélgetéseket folytassunk, egyik faluról a másikra mást és mást tapasztaljunk meg. És mindenki itt van, nagyszülők, kisgyerekek, fiatalok egyszerre, együtt. Ezt nagyon szeretem.
Mik a kedvenc programjaid?
Egyik legnagyobb kedvencem a Wombo Orchestra. Szeretem a koncerteket, bár legtöbbször nem értek a szövegekből semmit, vagy alig valamit. Ha van cirkusz, arra is biztosan elnézek. A klasszikus zenei programokat egyenesen imádom. Egyik legmeghatározóbb ilyen zenei élményem éppen Palkonyához köthető.
És mi a véleményed a hagyományokról?
Mindig elmegyek a Quimby nyitókoncertre és a Cseh Tamás emlékkoncertekre. Ezen felül kialakítottam a saját szokásaimat. Ha lehetséges, akkor mindig egy jegeskávéval kezdem a napot, ezután elmegyek Palkonyára, egyedül vagy barátokkal, mert egyszerűen el kell mennem oda. Számomra ez a hely szent. Amúgy pedig mindig egy pár nappal a fesztivál előtt érkezem Magyarországra, és csak egy pár napra rá megyek el, hogy egy kicsit kitoljam a nyaralásomat. Már tizenkétszer voltam Magyarországon, barátokat látogatni, fesztiválozni.
Mit szeretsz ennyire Magyarországban?
Azt, hogy itt otthonosabban érzem magam, mint Hollandiában. Ez lehet, hogy furán hangzik, de ha nálunk elmész egy bárba, akkor egy este 20 új, úgynevezett „barátot” szerezhetsz ugyan, de ezek többnyire felszínes kapcsolatok. Magyarországon ezzel szemben nem, mivel az emberek egy kicsit távolságtartóbbak. De ez nekem bejön, mert ha viszont sikerül barátokat szerezni, azok már egy életre szólnak. Szóval számomra könnyebb eligazodni a magyar embereken, és kijönni velük, mint Hollandiában.
Akkor ezek szerint tervezel jövőre is jönni?
Igen. Úgy gondolom, hogy amíg ez a fesztivál lesz, addig itt leszek én is.
Pál-Kovács Ramona