Neked mit jelent a zene? Nekem kapaszkodó: menekülés és útmutató, elmélyedés és teremtés, fájdalom és öröm. A zene életünk első pillanatától kezdve végigkísér, sőt vezet minket: kismamák tesznek fülhallgatót a pocakjukra, babák mosolyogva rugdosnak a levegőbe, ha megszólal egy dallam, járni alig tudó gyerekek már táncolnak, unalmasnak tűnő használati tárgyakat ütögetve, befőttes gumit pengetve muzsikálnak. A hallássérültek a zene lüktetését a testükben érzik és a lelkükből hallják. A zene olyan, mint a víz, a természetes közegünk része. Még „igazi” hangszerek sem kellenek, a természet is ezer hangon szól hozzánk. A szél, az eső, a villámok kétszer nem játsszák ugyanazt a dalt. A zene meghallgat és választ ad.
Amellett, hogy a játék során a gyerekek természetes zeneszeretetét ápolja és a kezükbe olyan ritka és varázslatos hangszereket ad, mint a nyenyere vagy az esőbot, Joós Tamás még valamire megtanít minket. Miközben kézen fog és átvezet minket a mese világán, lassan rájövünk: ez talán nem is mese. Pentatónia, a zene királysága, valójában a mi világunk. És mi más is segítene jobban a szomorú királykisasszonyon, akibe belebújt a kisördög, s megfosztotta őt attól, hogy másokkal megossza örömét, bánatát, mint a muzsika?
Pintér Diána
