Katlanfüst: Kortárs Robinson - Alexander Balanescu és Ada Milea az Ördögkatlan Fesztiválon

Az utolsó katlannapon megkaptuk azt a csodát, amire vártunk, amit a fesztivál mezítlábas ártatlansága mellett elsőként húzunk majd elő emlékeink már-már berozsdált tárlóiból. A szürrealista román költő, Gellu Naum szövegeire írt sajátos Robinson Crusoe-dalokat hozta el a nagyharsányi Narancsligetbe Alexander Balanescu kortárs hegedűművész és Ada Milea színész-gitáros. Nekünk katlanvég volt, vastapssal.

Téblábolok a Narancsliget bejárata körül. Szinte a semmiből bukkan fel Alexander Balanescu. Csak úgy egymagában. Fellépni jön. Újra. Gép a nyakamban - lekéstem. Lehet, illetlenség is lett volna lerohanni, hogy Hey, Mister....., lehet, nem is tudnám hirtelen mondani neki, hogy mit szeretnék.

Bemenni szeretnék. Bejutok, remek helyet szúrok ki magamnak. Korán vagyok még, legalább 20 perc a kezdésig. Sötétedik, lassan 9 lesz, de jól kivehető, hogy a nézőtér szélén egy fehér inges, kalapos ember ül. Mögötte lesz a helyem. De hisz ez Ő! Itt ül! Mellette a cigije, amellett négy fiatal fecseg. Mellettük pedig ott ül Balanescu... Koncentrál, ejtőzik vagy csak simán élvezi, hogy nem ismerik meg? De én megismertem.... Excuse me, Mr.... can i take a photo? - töketlenkedem össze, hogy mi szándékból állok szemben vele... Talán azt mondja, sure, de bólogat és ez biztató. Exponálok hármat. Mosolyog. Úgy, ahogy már csak a koncert végén láttam.

A teljes írás a Vaskarikán jelent meg.