"Nyakamba hull a lángderűs ég"
Egy összművészeti fesztivál a hangulatok és képek, a megjelenítés, a színrevitel, vagyis az íráselőttiség ideje. A közvetlenség, a játék, az előadás ünnepe. S a belemerülés mélységéről csakis az itt és most minősége dönt. Minél reflektálatlanabbak az emlékeink, mennél inkább érzetekre és dallamokra emlékszünk, ottlétünk annál inkább sikerült. A beszámolóíró megkísérli persze szavakba oldani, bekezdésekbe keverni az élményeit, ám azzal is tisztában kell lennie közben, hogy írása csupán árnyalatokat ragadhat ki a megélt kavalkádból. Úgy valahogy, ahogy a hőségkapu vízpermetének szivárványa is pár tónust választott ki a nagyharsányi napsugárból.
A teljes cikk a Fidelión olvasható.