Együtt a tűznél

A Mediawave szekértáborában, Kisharsányban idén két napra is jutott fesztiválnyitány. A nulladik napi, keddi Mediawave köszöntő után szerda este a pergő Light in Babylon koncertet követően egy családias tábortűznél gyűltek össze a Quimbyt ezúttal kihagyó fesztiválozók. Itt mutatkozott be a Cafés & Citizenry nevű összművészeti kezdeményezés, amely különböző területeket hivatott egy fedél alá hozni. Így kerülhetett a tűz pattogásától kísérve terítékre a slam poetry – ami vers, színház és rap elegye –, a roma örömzene, valamint az izraeli és török gyökerekből táplálkozó világzene.

Épphogy felocsúdtunk a Light in Babylon énekesnőjének lúdbőröztető hangja által keltett áhítatból, amikor a tűz mellett némi technikai malőr után két fiatalember, TG és Aldo adott ízelítőt az olykor politikai felhangokkal, személyes élményekkel és néha kínrímekkel tarkított slam poetry-ből. A sokak számára talán ismeretlen műfaj jellemzője, hogy előre kigondolt, aktuális tartalmakkal teletűzdelt verset szavalnak-játszanak-mondanak el az előadók, teátrális elemekkel megspékelve. Valószínűleg ez a kissé modoros színpadiasság tartotta távol a tűz bűvkörén túl a nézőket, akik mintha nem annyira tudták volna összeegyeztetni a családias táborozzunk-énekeljünk együtt hangulatot az ál-retorikus szólamokkal. A helyzetet Dudu mentette meg, aki hegedűjén egy virtuóz kis futamot játszott el, majd a koraeste már fergeteges talpalávalót játszó Romungro fiúk kontráztak rá egy akusztikus örömzenével. A fiúk, illetve az egyetlen lánytag idén új felállásban, de ugyanolyan lendülettel és lelkesedéssel játszották a hagyományos roma dalokat, megküzdve a tűz perzselő és izzasztó melegével. Az egyre szabadabbá váló jammelésbe végül a Light in Babylon három különböző nemzetiségű tagja is bekapcsolódott, igazi fúzióját képezve így a különböző kultúráknak. A családias légkörű estét a tábor-hangulathoz méltó kirándulással zártuk kritikustársammal árkon-bokron-földúton át.

Hajdú Lili