Művészeti önreflexiók lágytojással körítve
Az ősi kérdés, miszerint a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, hosszú idők óta foglalkoztatja az embereket, és a vita bizony még mostanság is napirendre kerül. Ez persze érthető, hiszen tulajdonképpen mindenkit érint a kérdés: honnan jöttünk? Erre próbál kissé kifacsart módon, Darwint is megidézve választ találni a Nézőművészeti Kft. A fajok eredete című darabja.
A nagyharsányi tornateremben egy fordított színpadot látunk, mintha egy képzeletbeli előadás díszlete mögött lennénk. Használt vasalódeszka, rongyos matrac és rozsdás rezsó alkotják eme „meghitt” enteriőr kellékeit, amely hajléktalanok átmeneti szállásaként szolgál. A David Attenborough filmekből és más ismeretterjesztő csatornák műsoraiból ismerős tudományos hangvételű, ámde barátságos „isteni” narrátor az emberré válás útját meséli el nekünk, amit három lecsúszott és alkoholmámorba fulladt hajléktalan (Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Thúróczy Szabolcs) illusztrál a színpadon. Az emberi evolúciós fejlődés kezdeteinek párhuzamba állítása a társadalom szélén élőkkel azonban hamarosan magyarázatot nyer.
A Fajok eredetének központi témája ugyanis nem az evolúció, hanem a Nézőművészeti Kft. másik előadásához, a Nézőművészeti főiskolához hasonlóan maga a művészet, jelen esetben az alkotói szabadság. Baló Zoltán (Mucsi), az öntörvényű, ám a mainstream médiában kevéssé sikeres képző- és filmművész találkozik Istvánnal (Scherer), a producerrel, aki fantáziát lát legújabb forgatókönyve megfilmesítésében. Ám az erőviszonyok hamar eldőlnek, a pénz beszél, és Zolinak a producer igényei szerint kell átdolgoznia az Evolúció bukása – A fajok eredete című művét, amelyhez a színdarab első jeleneteiben bemutatott, hajléktalanokat felvonultató intermezzo az egyik már kész jelenet. A megkövetelt átalakítás ráadásul nem egyéni vagy művészeti érdekeket szolgál, a fogyasztói társadalom éhes fenevadát kell vele táplálni. Zoltán előző filmje ugyanis már bizonyított a nagyüzemi csirkefarmon: a csirkeagresszió kihunyt, a szűk ketrecekben csend-rend-fegyelem lett. István kérésére a filmben csirkének is szerepelnie kell, hogy a célközönség – ti. a nagyüzemi csirkék azonosulhassanak valamelyik szereplővel. A művészet elvérezni látszik a gazdaságosság és a marketingstratégiák oltárán. A két egymásra utalt, ám egymással szót nem értő fél dominanciaharca Mucsi és Scherer alakításában a tőlük már megszokott humorral sziporkázva kelt életre. Thúróczy Szabolcs a kissé együgyű, ám neveltjeihez végtelenül lojális állatgondozó, Sándor szerepében ide-oda csetlik-botlik ebben az evolúciós históriában, amelyben homo sapiens-ként láthatóan nem találja a helyét.
A törzsfejlődés végén a tojásra tyúk kerül, mégpedig nem is akármilyen, az evolúciót pedig talán mégiscsak felsőbb erők irányítják. De mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás?
Hajdú Lili