Kisharsányi körkép

Augusztus 1., hajnali nyolc.

A legfontosabb tapasztalat: ilyenkor még nincs forgalom az utakon, a nettó stoppolási idő Nagyharsányból Kisharsányba 40 perc.

A kocsmában hosszabb sor áll a kávéért, mint egy utcával odébb színházjegyekért; az árokszéli füvön néhány tyúk kapirgál, álmos szemű szentesi drámaisok igyekeznek próbára.

Izgalmas fázisába lépett a munkafolyamat, ma először megszakítás nélkül próbálják a darabot a harmadikosok. Rögtön látszik, hogy már egy ideje dolgozhatnak rajta, később elmondják, már majdnem egy hete itt sátoroznak és napközben rakják össze az előadást. Az összpróba öt perc után kudarcba fullad. Megállnak megbeszélni a hangsúlyokat, ismerkednek az elkészülő kellékekkel, jelenetek sorrendjéről döntenek. A szünetben végre megérkeznek a Cifra Káromkodós jelenet szövegei és spontán nevetésbe fullad a rögtönzött szövegpróba. „Rohadjon meg a nagyanyád összes befőttje” kiabálják egymásnak, miközben mélyen tocsognak a kortárs társadalmi posványosban.

Néhány házzal odébb ördögfiókák kreatív energiáit igyekszik a karton papírra és krétára irányítani a foglalkozásvezető, de a gyerekek rajzolnak kerítésre, házfalra, vízfelszínre. Legurulnak a dombon, nyakukba teszik a lábukat, közben gyerekdalokat énekelnek csellókísérettel, vagy mondókákat kántálnak. A fáradt szülők pedig egy árnyékos fa alól nyugodtan konstatálják, hogy ma délután végre majd jót alszik a gyerek.

A kovácsudvar előtt komótosan izzítják a faszenet a kürtőskalács sütőben, mire a 11-es busz elindul, talán az első adag tészta is megkel…

Totobé Anita