„A fiúk, bárhol fociznak, kicsit a nőknek is fociznak” Jelenkor-beszélgetés Kőrösi Zoltánnal

Miért foglalkozik a focival annyi kortárs szöveg? A kérdés már Darvasi Titokzatos futballválogatott című kötete kapcsán felmerült, csakúgy, mint Esterházy vagy Kukorelly írásait olvasva. A téma valóban nem újkeletű, de a Kőrösi Zoltánnal folytatott beszélgetés mégis sok kérdésre adott választ augusztus 3-án a Vylyan teraszon. Ágoston Zoltán ugyanis erről faggatta a szerzőt Titkos magyar focikönyv című kötete kapcsán. A programon részt vett a novellák illusztrációit készítő Burger Barna, számos anekdotával és észrevétellel egészítve ki a 42, futball témát körüljáró novelláskötetet. 

A történetek alapját megtörtént események adják, de többször is elhangzott, hogy a játék egyes elemei szimbolikusan is értelmezhetők. A labdarúgás kapcsán a könyv az életről szól: a foci ugyanis éppúgy megmutatja a teljes életet, ahogy az élet bármely pillanata. S éppúgy nem. Ott van például a passzolás, mely sokkal többet ér egy jó cselnél. A megfelelő passz legalább két embert tesz boldoggá, míg a csel legfeljebb egy embert. Az együtt focizás köteléket képez, olyan barátságokat, amiket ki se kell mondani, egyszerűen kialakul, megteremtődik. Ez tekinthető a legdemokratikusabb labdajátéknak, hiszen itt az alkat az egyik utolsó tényezője a játékos sikerességének.

A beszélgetés szubjektíve legérdekesebb pontja az volt (ne vessetek meg, nőből vagyok), ahogy a szerző párhuzamot vont a foci egyes, alapvető jellemzői és más művészeti ágak dramaturgiája között. Belegondoltatok már abba, hogy a 2x45 perc a klasszikus befogadási időnek felel meg, így a filmek, sőt, színdarabok időtartamának? Hogy a 45 perc alatt játszott „cselekmény” épp elég hosszú ahhoz, hogy szétbontható legyen különálló belső történésekre? Hogy a foci dramaturgiája leírható úgy, mint a külvilágból való megérkezés és átszellemülés, szembesülés önmagunkkal (félidő), végül pedig számvetés és visszatérés a külvilágba? Hogy 11 fő épp elég ahhoz, hogy azon belül is kialakulhassanak egységek? Ha nincs ez a Katlan-beszélgetés, sose gondoltam volna bele ezekbe. 

Másrészt a focinak ez a költői szemlélete is közrejátszhatott abban, hogy az Íróválogatott aznap koraeste 9:4-re kikapott a Katlan csapatától. 

Faragó Bea