Kisharsány igazi arca

Ugyan sokat és sokszor jártam már Kisharsányban, leginkább egy hosszú utcának tűnt eddig számomra: a bekötőúttól és a Lovas büfétől kezdve a tornatermen át egészen a falu határáig, a Vylyan teraszra vezető földútig vitt az út. A faluközpont kocsmájában kapható zsíros kenyér többször életmentőnek bizonyult, a Bárka pontban olcsó a fröccs és mellé még szórakoztatnak is. A focipályánál van a cirkuszi sátor és az odafelé vezető úton zseniális a mosolygó rétes, a templom mellett a legfinomabb a hamburger és legkedvesebb a szakács, illetve a templomban frissen avatták az orgonát, remek komolyzenei koncerteket lehetett itt hallgatni. Tavaly épp itt ért az év viharja - elképesztő látvány volt a sötét eget áthasító villámlást nézni, másrészt az ember egy fél napra beszorult oda, ahol épp állt, ugyanis még az utca egyik oldaláról a másikra átjutni is a bőrig ázást jelentette. De akkor sem búsult senki, ugyanis a Kovács udvarház (amely a világháború óta üresen áll, csak nyárra telik meg élettel) változatos lehetőségeket tartogatott: Reart műhely (pl. pénztárcát lehet hajtogatni kávés zacskóból), esténként tábortűz mellett slam poéták verselnek, a pajtában tavalyig színházi előadások voltak, a kávézóban pedig remek folk és roma koncertek, ad hoc táncházak üzemelnek. Ez a Mediawave birodalma: fotós és filmes műhely zajlik egész héten, ennek eredményét le is vetítik. 

Azt azonban be kell látni, a Kossuth utca belsejéig a katlanlakók már nem jutnak el, pedig van itt Lovarda és még sok egyéb látnivaló. A szubjektív Kisharsány-túrának ugyanis a fő célja az volt, hogy kilépve kicsit a turista szerepből, a helyiek szemével tudjuk tekinteni a falut. Így tehát, a múlt vasárnap óta zajló tréningek keretein belül egy csapat általános iskolás gyereket készítettek fel arra, hogy egy állomásos sétán mutassák be nekünk falujukat. Az egyes stációkhoz játékos feladatok is társultak, így nem csak a gyerekeknek jelentett sokat a felkészülés, hanem a látogatók is szórakozhattak kicsit a nyomolvasással, egy helyi néni meginterjúvolásával, kvízkérdésekkel vagy épp titkosírás fejtésével. A gyerkőcök kedvenc helyeit látogattuk meg - volt, akinek ez egy fa volt, másnak a saját otthona, vagy épp a focipálya melletti, saját kézzel épített bunki. A foglalkozásokon megrajzolták Kisharsány térképét is, és ezen feltüntették kedvenc helyeiket. Jó, ha nem csak a leutazókkal, hanem a helyiekkel is történik valami a fesztivál idején, és köszönjük, hogy nyitottak felénk és megkérdezhettük őket.

Pétervári Judit