Ember a képen
Sok időbe telne, ha fel kéne sorolnunk az Ördögkatlan programjait, ez talán a fesztivál egyik legnagyobb erénye. Egy napsütötte délután, amikor épp nincs színházi előadás vagy koncert (ami viszonylag ritkán történik meg), részt vehetünk egy-egy foglalkozáson, vagy a Katlantúrán amely a környékbeli hegyeket célozza meg. Úgy döntöttünk, valamely zárt téri kulturális programot részesítünk előnyben. Nem bántuk meg.
A narancsliget épületének hűvös belső termeiben találtunk rá az idén áprilisban elhunyt fotográfus, Koncz Zsuzsa emlékkiállítására. A művésznő először a Film Színház Muzsika, majd a Színház újságnál dolgozott fotóriporterként. 2000-ben saját albumot jelentetett meg a Fényképtár című sorozatban. Elismertségét számtalan külföldi és hazai díjon kívül, kollégái és alanyai méltató szavai is igazolják, akik emberségét és közvetlenségét emelik ki.
A kiállítás első termében a mozgásszínházi előadásokról készített képeket találjuk. A gyönyörűen komponált képeken a kifacsarodott alakok mintegy új formákat alkotnak. A fotók absztrakt festményekre hasonlítanak, melynek szerves egészének ezek a elképesztően rugalmas emberi testek az elemei.
A következő teremben a fotográfus színházi fényképei láthatóak, amelyeket próbákon, előadásokon készített a színészekről (megjelenik például Fekete Ernő, Mucsi Zoltán, Bán János vagy Szirtes Ági). Számomra nagy ellentétet jelentett az előző terem anyagával szemben, hogy míg a mozgásszínháznál a kompozíciót, itt az embert éreztem a központban. A képek a színészek pillantásai, mozdulatai köré szövődnek, ők adják a lényeget, nem cserélhetőek fel senkivel, mert a képek személyesen rájuk jellemzőek.
Ez az érzésem tovább erősödött az utolsó teremben, amelyet kizárólag a művésznő Cseh Tamásról készített képeinek szenteltek. Itt megjelenik az énekes későbbi éveinek gyakorlatilag összes híres portréja. Sőt, több is ennél, hiszen a híressé vált képek gyakran sorozatok elemeiként indultak, amelyek így egyben még többet mutatnak a fesztivál védnökének, Cseh Tamásnak a személyiségéről. Láthattuk, hogy ezek a képek valóban eszközök egy interjúhoz amelyben az alkotó egy személyt tár elénk érzékeny és olykor humoros módon. Míg mások szavakkal vagy hangjegyekkel, Koncz Zsuzsa azokkal a bizonyos fontos és árulkodó pillanatok rögzítésével mesél közönségének.
Waliczky Annamari